Oldal 114 [114]
valószínűleg inkább a teológiai tartalom táptalaján növekedett. Valójában sokkal
inkább kézenfekvő, hogy az Ószövetség ezen részének folytonos beszámolói a nép
hűtlenségéről — a Bírák könyvének sémája — a gyakorlati elkülönülés hiányát mu¬
tatják be nekünk. Ebből a szemszögből nézve tehát valójában az egész Bírák köny¬
vének deuteronomista teológiai értékelése nem más, mint Izrael népe kudarcának
bemutatása, amiért nem tartottak ki JHVH mellett.
A teológiai szándék egyértelműen elkülöníti az idegeneket Izrael népétől. Testi jel¬
ként a körülmetélés, illetve a körülmetéletlenség hangsúlyozásában, a kultuszban
leginkább Baal és az Astarték tiszteletével való polémiában, a mindennapi életben
pedig a más népekkel való keveredés (pl. vegyes házasság) tiltásában érhető tetten
az az éles határvonal, amely az idegenek népek és Izrael népe között húzódik.?
Az idegenség sokfélesége egy többrétegű jelenségre utal, amely különböző mó¬
don kerül kifejezésre." Bár a bibliai szövegeink legtöbbször egységesen , az ország
lakosaiként" hivatkoznak rájuk, a kánaáni és a környező egyéb népek nem alkot¬
tak homogén egységet. Egységként való kezelésük tetten érhető a deuteronomista
történetíró sugalmazásában, aki a bálványimádásban, a JHVH kultuszától eltérő
vallásosságban gyökereztette a másság és az idegenség lényegét, ezzel szakrális
alapon egységes ellenségképet létrehozva a környező és az izraeli törzsekkel együtt
élő, de más kultuszt követő népekben.
A saját csoporttal szemben a külcsoport egységként kezelése általános jelenség.
Amikor megtörténik a kategorizálás a , mi és ők; a saját csoport és a másik csoport kü¬
lönválasztására, annak természetes velejárója, hogy egymással azonosként tekintünk
a másik tagjaira. Ezt nevezzük egyneműsítési hatásnak." A másság szempontjából a
deuteronomista leírása minden kánaáni népet egy kalap alá vesz, és elkerülendő vagy
ellenséges csoportként egyneműsíti őket, mindegy, hogy a felsorolásban kánaániak¬
ként, hettitákként, emóriakként, perizziekként, hivviekként vagy jebúsziakként hivat¬
® Lillian KLEIN (1989) elmélete szerint a Bírák könyvének központi eleme az irónia. A sorozatos kudar¬
cokkal mutatja be a deuteronomista történetíró, hogy Izrael népének élete káoszba fullad IHVH nélkül,
aki valójában az egyetlen igazi bíra. KUSTÁR Zoltán (2004, 111. o.) szerint a Bírák könyvének szerzője
a saját korának összeomlását, Júda bukását és a babiloni fogságba vitelt okolja meg a kezdetektől fogva
jelen lévő hűtlenségre mutatva.
° KOSZEGHY 2020, 72. 0.
10 SPANN 2010, 17. 0.
1 ARONSON 2008, 96. 0.