Oldal 115 [115]
kozik rájuk (Bír 3,5), vagy konkrét narratívákban említ meg más népeket (arámiakat,
ammonitákat, amálékiakat, moabiátákat, edomitákat, filiszteusokat).
Az önmeghatározáshoz nem elég azonban egyneműsíteni az idegen csoportot,
szükség van identitásképzésre is, amely megerősíti a saját csoportot. A társas iden¬
titás kialakulásában az egyéntől jutunk el a közösségig. A közösség tagjaira hatással
van az, hogy mely közösség tagjai. Az énfogalmunk azon aspektusait definiáljuk
társas identitásként, amelyek a csoporthoz tartozásunkból erednek érzelmi és is¬
mereti szinten egyaránt."
A fentiek magából eredő következménye, hogy a , mi és ők" elkülönítő kategori¬
zálás másik hatása a saját csoport favorizálása."? Ez a szociálpszichológiai jelenség
különös jelentőséggel bír számunkra akkor, amikor Izrael etnogenezise kapcsán a
különböző törzsek közös társas identitásának kialakulásáról beszélünk, vagy amikor
a közös kultuszban való egységet mutatja be számunkra a deuteronomista.
Amíg a történetírás a királyság időszakáig ér, addig is beszámol arról, hogy az
izraeli törzsek az egymással kötött szövetség megszilárdításának lehetőségére töre¬
kedtek, kiváltképp az idegen népektől való fenyegetettség hatására. A Bírák köny¬
vének bevezetése tudósít minket arról, hogy a törzsek egymást segítve keresték a
megfelelő letelepedési helyüket, közösen dolgoztak annak megszilárdításán, hiszen
addig egymással is csak laza törzsszövetségi kapcsolatban éltek.
Az egységes izraeli honfoglalás problematikája már Józsué és a Bírák könyvének
egymástól különböző beszámolóiból is kiderül, de mindenképpen megemlítendő,
hogy a totális formában végrehajtott területszerzés és államalakítás a Kánaánba
kívülről érkező izraeli nép által a későbbi redaktor teológiai álláspontját tükrözi."
A rendelkezésre álló primer források kis száma miatt nehéz rekonstruálni a Kr. e.
2. évezred második felének geopolitikai eseményeit, azokra legtöbbször csak a ké¬
sőbbi leírásokból következtethetünk.
Az idegen népek istenségeinek hatása Izrael népe fejlődésének folyamatában
megkérdőjelezhetetlen. Kánaán területén a földrajzi és az etnikai határok sem je¬
lentettek akadályt a különféle pogány kultuszok terjedésében, hiszen több olyan
népről is tudunk, amelyek legfőbb isteneik között tartották számon például Baalt
már a bronzkor korábbi időszakaitól kezdve.
Az izraeli államformálódás megkerülhetetlenül a környezettel való konfrontáló¬
dáshoz vezetett. Az idegen népek kultusza és a JHVH-hit között fennálló feszültsé¬
get pusztán politikai okokra visszavezetni talán merészség lenne, de nagy szerepet
2 SMITH—MACKIE 2004, 321. 0.
15 ARONSON 2008, 96. o.
4 KESSLER 2011, 63. 0.