Page 97 [97]
struction, which uses every possible reasoning — human, legal, emotional, religious
— to achieve its goal of reconciliation. The church, the congregation, the unity of the
body of Christ was more important for Paul than anything else. The conflict between
Onesimus and Philemon was therefore not a private matter. The apostle employs
this incident for the educational purposes of the church and for ethical teaching.
Keywords: Philemon / Onesimus / fugitive / erro / Talmud
Pál apostolnak Filemonhoz írt levele az újszövetségi kánonban a legrövidebb, önál¬
lóan szereplő levelek egyike. Az igeversek számában Júdás levelével vetekszik (25),
azonban János második és harmadik levele viszi a pálmát rövidség tekintetében, alig
13-15 verssel. A tény, hogy ma olvashatjuk ezeket a , nyúlfarknyi" iratokat, azt mutatja,
hogy az alakuló egyház nagy becsben tartotta őket, és nagy gonddal (meg) őrizte őket
— számunkra is —, mint aki nagy kincset talált. A kánonba való felvétel konszenzus
eredménye, amely tükrözi az egyetértést, hogy az irat , hasznos a tanításra, a feddés¬
re, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre" (2Tim 3,15), egyszóval nemcsak a
címzetteknek, hanem a keresztény gyülekezeteknek általában is a javára van.
A páli leveleket több szempont alapján is lehet csoportosítani. Az egyik megoldás,
hogy közösséghez vagy egyénekhez szólnak-e. A Filemonhoz írt levél a maga 335
szavával a legrövidebb, nem vitatott eredetű páli levelek közé tartozik, amelyben Pál
közvetlen és határozott hangnemmel szólítja meg szolgatársát, a , szeretett testvért és
munkatársat" (1), Filemont. Feltehetően az ötvenes évek közepén írhatta Pál a levelet
Efezusban.' Az irat az dkorban általánosan alkalmazott közbenjáró levéltípus, amelyben
az egyik fél közbenjár a másiknál egy harmadik érdekében. Ezért a levelet tekinthetnénk
akár magánlevélnek is, hiszen a közbenjárás ténye nem feltétlenül közügy, lehet csupán
az érintettek magánügye. Azonban ez korántsem egyértelmű, erről maga az apostol
gondoskodik. Pál felhasználja az esetet gyülekezetpedagógiai célokra és etikai tanításra.
! A levél megírásának helye és ideje vitatott. A három szóban forgó fogsági helyszín közül Cézáreát
tartják kevésbé valószínűnek, bár ennek a nézetnek is vannak képviselői (DIBELIUS 1953, 107. 0.; LOH¬
MEYER 1964, 3—4. 0.). A többség véleménye Róma és Efezus között oszlik meg. DUNN (1996, 307—308.
0.) érvelésére támaszkodva a tanulmányban Efezust fogadjuk el valószínűsíthető helyszínnek, figyelembe
véve az eltávozott/elszökött rabszolga helyzetében nem jelentéktelen földrajzi távolságot, valamint Pál
látogatási szándékát, amelyről a levél végén értesülünk. Efezus mellett lásd még DUNCAN 1929; HAR¬
RISON 1950, 271—274., 281—282. 0.; LOHSE 1971, 88. 0.; STUHLMACHER 1975, 21—22. 0.; GNILKA 1982,
4—5. 0.; BINDER 1990, 22., 28—29. 0.; WOLTER 1993, 238. 0.