Seite 48 [48]
meg arról, hogy a népegyházi keretek? elvesztése után milyen evangélikus identitást
fogalmazhat meg egy új helyzetben egy kisebbségi protestáns egyház.
A kontextusvizsgálathoz fontos információt szolgáltathatnak aktuális kutatási
eredmények. A Magyar Ifjúságkutatás (2020) nyolcezer fés, tizenot—huszonkilenc
éves korúak között végzett nagymintás kutatásának a vallásosságra vonatkozó
eredményei például alátámasztják a hitmegélés értelmezésével kapcsolatos dilem¬
mákat és így megerősítik a teológiai képzés átstrukturálása iránti igényt is. A Ma¬
gyar Ifjúságkutatás eredményei azt mutatják, hogy 2020-ban azoknak a fiataloknak
az aránya, akik egyházuk tanítása szerint tartják magukat vallásosnak 5 százalék.
2000-ben ez az arány 10 százalék, 2016-ban pedig 6 százalék volt. Húsz év távla¬
tában látható, az egyház fiatal tagjai felét elveszítette.? A vallásos nevelésben való
részesedéssel kapcsolatos kérdésre 2020-ban a válaszadók 21 százaléka jelezte, hogy
vallásos nevelésben részesült, 77 százalék nemmel válaszolt, 2 százalék pedig nem
tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre."
Ahogyan az Seben Glória is hangsúlyozza tanulmányában," ezekből az ered¬
ményekből arra következtethetünk, hogy a Biblia és a hittartalmak mint referen¬
ciapontok az életkérdésekkel kapcsolatos fiatalkori válaszkeresésben jelentősen
meggyengült relevanciával bírnak," így nemis tudnak olyan hermeneutikai kulcsot
jelenteni, amely a kutatások alapján segítené a fiatalok számára az életkérdésekben
a felekezeti hitvallások szerinti teológiai tájékozódást. Ezek a tendenciák meghatá¬
rozzák azt a közeget, azt a társadalmi kontextust, ahonnan nagy részben érkeznek
(főleg nappali szakos) hallgatók a mai evangélikus lelkészképzésbe.
A gyakorlatelmélet és a kontextus kritikai vizsgálatából adódik a kérdés, vajon
segítséget tud-e nyújtani a teológia mint tudomány az emberi élethelyzetek és ta¬
pasztalatok vallásos értelmezésében. A gyakorlati teológia új reflektív irányvételének
2 Egyházelméleti szempontból valószínű, hogy az xegyházi kereszténység intézményes hatókörének
és formálóerejénekx csökkenése következtében sátalakulóban lévő népegyházrólx beszélhetünk.
BECKMAYER et al. 2021, 16. o.
3 Emellett fontos megemlíteni, hogy a , maga módján vallásos" választ adók százalékos aránya 2020¬
ban 49 százalék volt.
24 DOMOKOS et al. 2021, 57—58. o.
25 SEBEN 2024, 181. O.
26 Ezt a feltételezést erősíti, hogy a kutatás eredményei szerint a tizenöt és huszonkilenc év közöttiek
8 százaléka jár csak legalább heti gyakorisággal valamilyen egyházi szertartásra, 54. százalék pedig nem
jár ilyen eseményekre.