Seite 49 [49]
célja, hogy ezt a kérdésfelvetést folyamatosan életben tartsa, és biztosítsa teológia és
hitgyakorlat kölcsönhatását a teológiai reflektivitás széleskörű fejlesztésével. Olyan,
ma még létező szakadékokat kíván áthidalni a teológiai reflexió, amelyek sokszor
a teológia mint fogalom és a mindennapi hitmegélés között léteznek. Ha például
egy gyülekezeti közösségben feltesszük a kérdést, hogy milyen kölcsönhatásban
áll egymással a teológia ésa mindennapokban megélt hit, nem feltétlenül várnánk,
hogy gyülekezeti tagok nagy százalékban adjanak megerősítő választ arra, hogy
hitüknek a , teológiához" köze lenne.
A teológiai képzésben, az egyházi hivatásra történő készülésben e kérdéssel kap¬
csolatban azonban más elvárások a meghatározóak. Ezek többek között a tudomá¬
nyos teológiai tartalmak és eredmények gyakorlatban történő alkalmazhatósága
vagy az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönhatás dinamikus megvalósulása. Ezt
a teológia és életszituációk összefüggésében megvalósuló kölcsönhatást igyekszik
a teológiai reflexió? a teológiai képzés, és — az egyetemes papság elvét követve — az
egész keresztény közösség számára széleskörűen élővé, értelmezhetővé és alkalmaz¬
hatóvá tenni. A teológiai reflexió lehetősége és célja, hogy olyan hermeneutikai lehe¬
tőséget biztosítson, amely által a teológia segítséget nyújt az emberi élethelyzeteknek
és élettapasztalatoknak az isteni narratíva segítségével való értelmezése feladatához.
Ennek a teológiai értelmezési hiányhelyzetnek a felismeréséből és megtapaszta¬
lásából fakad a gyakorlati teológiában a teológiai reflektivitás újrafelfedezésének
és kontextuális alkalmazásának szükségessége.? A teológiai reflexió szeretné újra
mozgásba lendíteni a teológiát mint az Istenről szóló beszédet, hogy a hitmegélés
útjait kereső ember számára alternatívát nyújtson a nem Istenről szóló beszéd vagy
az Istenről szóló , nem beszéd" helyett.? A teológia művelőinek egyik nagy feladata,
hogy életben tartsák a teológiai beszédmódot és képviseljék, fejlesszék a teológiai
reflektivitásban rejlő lehetőségeket. Ebben a feladatban természetesen benne rejlik
az is, hogy a teológiát művelő maga is reflektáljon arra, önmaga hogyan dolgozza
27 A teológiai reflexió kialakulásában három teológiai irányzat, illetve megközelítés játszott meghatá¬
rozó szerepet. 1. A leghangsúlyosabb hatást a Latin-Amerikából az 1950-es és 1960-as években elinduló
felszabadítási teológia gyakorolta, amely egyfelől dialógushelyzetet teremtett, másfelől pedig az akkori
egyházi kérdésfelvetés irányát megváltoztatta, és aktivitást, az ágencia megvalósulását tette lehetővé az
egyháztagok sorában is. 2. A teológiai tudatosság elmélyítéséhez hasonlóképpen hozzájárult a klinikai
pasztorációs mozgalom (CPE - Clinical Pastoral Education, klinikai pasztorációs képzés) is, amely
Anton Boisen (1876-1965) nevehez füzödik. 3. Negy szakterületen — oktatás, egészségügy, szociális
munka es lelkigondozäs - a reflektivitás alkalmazása normatívvá vált. Ezen területekhez kapcsolódóan
törekszik a kontextuális gyakorlati teológia is arra, hogy tevékenységének meghatározó módszertani
elemévé váljon a teológiai reflexió. THOMPSON 2019, 19—24.. o.
28 TANNER 2002, 228. o.
29 PANGYANSZKY 2022, 258. 0.