Oldal 43 [43]
kérdésfelvetés formálta. 1. Az elméleti képzés gyakorlatba ágyazottságának kérdé¬
se egy új gyakorlatértelmezésen keresztül valósul meg, hogy közelebb kerüljenek
a praxiselmélet mai megfontolásai a lelkészképzéshez. 2. Az elmélet és a gyakorlat
integrációjára való törekvés közepette egyre több egyház, illetve egyházi intézmény
teszi fel magának a kérdést: vajon milyen kontextusban," milyen körülmények és fel¬
tételek szerint zajlik egy adott képzés? Ki, illetve kik azok, akik a szolgálat kontextusát
meghatározzák? 3. Elmélet, gyakorlat és spiritualitás integrációjának kidolgozásához
pedig jól illeszkedik a teológiai reflexió kérdésköre, ami a mai keresztény életben és
így a teológiai képzésben is előmozdíthatja az istenhit mélyebb, tudatosabb meg¬
élését és a hit gyakorlását, , a reflektált istenkapcsolati tudást; ahogyan arra Johann
Gyula tanulmánya is felhívja a figyelmet."
A három gyakorlati teológiai kérdéskört — a praxiselméletet, a kontextusvizsgá¬
latot és a teológiai reflexió kérdését — elhelyezhetjük abban az átfogó megújulásban
is, amelynek jelentőségét Gonzalez hangsúlyozza a teológiai oktatás történetéről
írott könyvében: ,,...az új idők, amelyek előtt állunk, a teológiai tanulmányok és a
lelkészképzés teljes újraértelmezését és újradefiniálását igénylik. Az újradefiniálás
felé haladva figyelembe kell vennünk mind az egyház múltbeli tapasztalatait és gya¬
korlatát, mind a kialakuló új körülményeket!" A teológiai képzésben elkerülhetetlen
változásokra és a perspektivikus megújulásra való felkészülést Gonzalez a következő
irányelvek mentén tekinti megvalósíthatónak:
1. A teológiai képzés helye az egyház kontextusában található, egészen pontosan
annak a gyülekezetek életében történő megvalósulásában. A leghasznosabb tanulás
közösségben történik, de ez a közösség nem csupán az egyetemi közösség, hanem
egészen konkrétan az a közösség, ahol maga a szolgálat is majd megvalósul.
2. A teológia mint tanulási folyamat kontextuálissá tehető olyan gyakorlati meg¬
valósulással, amelyben a tananyag egyben tanítási anyaggá is válik a tanuló számára.
3. A teológiai képzés, illetve tanulás élethosszig tartó folyamat.
4. A teológiai képzés az intézmény és az egyház számára is hordozza magában
az adaptivitás és rugalmasság képességét, hiszen az új helyzetekre, új kihívásokra
biblikusan, teológiailag és kontextuálisan is adekvát válaszokat kell adni.
5. Szükség van a teológiai tanulmányok és a lelkészi hivatás kapcsolatának tisz¬
tázására. A teológiai tanulmányok nem csupán a lelkészképzést szolgálják, hanem
lelkigondozásban történő részvétel, diakóniai gyakorlat, speciális lelkészi szolgálatok megismerése,
nyári táborokban való részvétel és önkéntes órák teljesítése, szupplikációk.
5 A kontextus fogalmának értelmezési és alkalmazási lehetőségeit Goto itt fejti ki: GOTO 2018, 85—91. o.
6 JOHANN 2024, 224. 0.
? GONZALEZ 2015, 127. 0.