Oldal 192 [192]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése és egy esetleges kínai-mongol
szabadkereskedelmi térség megvalósításának lehetősége is szóba került."
A kétezres évek első évtizedében Mongólia a világ egyik legdinamikusabban
növekvő gazdaságával rendelkezett, és ezt a fejlődést a 2008-as nemzetközi gaz¬
dasági krízis is csak rövid időre tudta megakasztani." Az éves GDP-növekedés
2010-ben 6,496, 2011-ben már világrekord, 17,396 volt. A növekedés elsősorban
a külföldi befektetéseknek volt köszönhető. Miközben az építő- és gyáripar, az
energia- és szolgáltató szektor is jelentős növekedést produkált, a Mongóliába
érkező külföldi befektetések döntő többsége az egyre jelentősebb ütemben bő¬
vülő bányászati ágazatba érkezett. Mongólia az eddig ismert készletek alapján
igen jelentős mennyiséggel rendelkezik arany, réz, urán és szén tekintetében is
úgy, hogy a mongolok álláspontja szerint eddig az ország készleteinek alig 15%-ät
sikerült feltérképezni.
A mongol bányászati beruházások két ikonikus példája napjainkban az Oyu
Tolgoiés a Tavan Tolgoi bánya. Az Oyu Tolgoi a Dél-Góbiban található, mindössze
80 kilométerre a mongol-kínai határtól, elsősorban réz-, arany- és ezüstlelőhely,
míg a tőle nagyjából 100 kilométerre északra fekvő Tavan Tolgoi a világ egyik
legnagyobb szénlelőhelyével büszkélkedhet. A bányászati szektorba érkező beru¬
házások egyrészt jelentős mértékben pörgetik a mongol gazdaságot, ugyanakkor
ezekkel kapcsolatban folyamatosan erősödnek a kritikák is.
A mongol bányák általában külszíni fejtéssel működnek, ami óriási terhelést
jelent a környezet számára. Vízfelhasználásuk, a kitermelés és a — többnyire nem
vasúton, hanem a mongol körülményekre jellemző módon teherautóval, a kié¬
pítetlen utakon zajló — szállítás miatt a területet ellepő por a környező legelőket
is használhatatlanná teszi. A bányák így tényleges területüknél jóval szélesebb
körben teszik lehetetlenné a nomád állattartást és ahagyományos életmódot, ami
miatt a környezetvédelem részéről is egyre több kritika éri a tulajdonosokat és a
mongol államot is. A bányászati beruházások mongol gazdaságon belüli túlsúlya
aztis eredményezi, hogy az állam bevétele egyre inkább függ az ipari nyersanyagok
világpiaci keresletétől, illetve árától. Ha az árak csökkennek, vagy a korábban óriási
mennyiségű szenet Mongóliából importáló Kína inkább az afrikai behozatal felé
fordul, a mongol gazdaság jelentős bevételkiesést szenved el.
A külföldi befektetések növekedésének más negatív hatását is megfigyelhetjük.
Tőkeerős mongol befektetők hiányában, az igazán nagy volumenű beruházások
jellemzően külföldi tőkéből, illetve külföldi hitelekből valósultak meg. Ennek
köszönhetően a befolyt nyereség jelentős része nem mongol kézben realizálódik,
akár a magánbefektetőket, akár az állam jövedelmeit vizsgáljuk. Ráadásul az állam
a piacgazdaság és a privatizáció korai szakaszában - a befektetések ösztönzése ér¬
7! MTI, 2010. junius 2. http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=artic¬
le&id=12664:kina-melyiti-gazdasagi-egyuettmkoedeset-mongoliaval-12436&catid=92 &I¬
temid=232 (utolsé megtekintés: 2022. 06.18.)
67° 2009-ben minusz 1,27 szäzalék. https://www.worldometers.info/gdp/mongolia-gdp/ (utolsé
megtekintés: 2022. 06. 25.) Ebben az évben Mongólia kénytelen volt az IMF-hez is tamoga¬
tásért fordulni. DILLION 2020: 145.
190