Oldal 192 [192]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése és egy esetleges kínai-mongol szabadkereskedelmi térség megvalósításának lehetősége is szóba került." A kétezres évek első évtizedében Mongólia a világ egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságával rendelkezett, és ezt a fejlődést a 2008-as nemzetközi gazdasági krízis is csak rövid időre tudta megakasztani." Az éves GDP-növekedés 2010-ben 6,496, 2011-ben már világrekord, 17,396 volt. A növekedés elsősorban a külföldi befektetéseknek volt köszönhető. Miközben az építő- és gyáripar, az energia- és szolgáltató szektor is jelentős növekedést produkált, a Mongóliába érkező külföldi befektetések döntő többsége az egyre jelentősebb ütemben bővülő bányászati ágazatba érkezett. Mongólia az eddig ismert készletek alapján igen jelentős mennyiséggel rendelkezik arany, réz, urán és szén tekintetében is úgy, hogy a mongolok álláspontja szerint eddig az ország készleteinek alig 15%-ät sikerült feltérképezni. A mongol bányászati beruházások két ikonikus példája napjainkban az Oyu Tolgoiés a Tavan Tolgoi bánya. Az Oyu Tolgoi a Dél-Góbiban található, mindössze 80 kilométerre a mongol-kínai határtól, elsősorban réz-, arany- és ezüstlelőhely, míg a tőle nagyjából 100 kilométerre északra fekvő Tavan Tolgoi a világ egyik legnagyobb szénlelőhelyével büszkélkedhet. A bányászati szektorba érkező beruházások egyrészt jelentős mértékben pörgetik a mongol gazdaságot, ugyanakkor ezekkel kapcsolatban folyamatosan erősödnek a kritikák is. A mongol bányák általában külszíni fejtéssel működnek, ami óriási terhelést jelent a környezet számára. Vízfelhasználásuk, a kitermelés és a — többnyire nem vasúton, hanem a mongol körülményekre jellemző módon teherautóval, a kiépítetlen utakon zajló — szállítás miatt a területet ellepő por a környező legelőket is használhatatlanná teszi. A bányák így tényleges területüknél jóval szélesebb körben teszik lehetetlenné a nomád állattartást és ahagyományos életmódot, ami miatt a környezetvédelem részéről is egyre több kritika éri a tulajdonosokat és a mongol államot is. A bányászati beruházások mongol gazdaságon belüli túlsúlya aztis eredményezi, hogy az állam bevétele egyre inkább függ az ipari nyersanyagok világpiaci keresletétől, illetve árától. Ha az árak csökkennek, vagy a korábban óriási mennyiségű szenet Mongóliából importáló Kína inkább az afrikai behozatal felé fordul, a mongol gazdaság jelentős bevételkiesést szenved el. A külföldi befektetések növekedésének más negatív hatását is megfigyelhetjük. Tőkeerős mongol befektetők hiányában, az igazán nagy volumenű beruházások jellemzően külföldi tőkéből, illetve külföldi hitelekből valósultak meg. Ennek köszönhetően a befolyt nyereség jelentős része nem mongol kézben realizálódik, akár a magánbefektetőket, akár az állam jövedelmeit vizsgáljuk. Ráadásul az állam a piacgazdaság és a privatizáció korai szakaszában - a befektetések ösztönzése ér7! MTI, 2010. junius 2. http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=12664:kina-melyiti-gazdasagi-egyuettmkoedeset-mongoliaval-12436&catid=92 &Itemid=232 (utolsé megtekintés: 2022. 06.18.) 67° 2009-ben minusz 1,27 szäzalék. https://www.worldometers.info/gdp/mongolia-gdp/ (utolsé megtekintés: 2022. 06. 25.) Ebben az évben Mongólia kénytelen volt az IMF-hez is tamogatásért fordulni. DILLION 2020: 145. 190
