Oldal 123 [123]
OCR
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG V.M. Molotovval az Ospan (Osman)*‘ vezetésével kirobbant felkelésről, illetve anyugati-mongol es xinjiangi hatärterület kérdéséről egyeztettek, "" de már ekkor is nyilvánvaló volt a tárgyalások valódi célja." A szövetséges nagyhatalmak nem érdeklődtek különösebben a mongol területek iránt, amelyek viszonyaival az USA alelnökének — Henry Wallace"? — 1944-es látogatása után vélhetően tisztában voltak.*” Igy 1945 elején, a jaltai konferencián hozzájárultak ahhoz, hogy a Szovjetunió megerősíthesse befolyását a térségben. Az 1945 augusztusi Japán elleni hadüzenet!" a terv megvalósításának első lépése volt. A mandzsúriai területek elfoglalásával a szovjetek biztosították pozícióikat, így Sztálin, illetve a szovjet külügyi vezetés hozzáláthatott a mongol területek Kínától való elszakításához."" A kairói és jaltai tanácskozásokon" körvonalazódó elképzelések szerint Sztálin, illetve a Szovjetunió igényt tartott a mongol területek feletti ftennhatóságra, ami gyakorlatilag az 1921 óta kialakult helyzet nemzetközi szerződésekkel történő rögzítését jelentette. A közvetlen tárgyalások a szovjet kormányzat és a Kínai Köztársaság képviselői között 1945. június 30-án kezdődtek meg Moszkvában." A tárgyalásokon Sztálin a mongolokra hivatkozva kijelentette: , A külső-mongolok sem Kínával, sem a Szovjetunióval nem kívánnak egyesülni. Függetlenek kívánnak maradni." Ez 169 Osman Batur (1899-1951) egy kazak felkelő, akinek a vezetésével robbant ki megmozdulás a Kuomintang ellen annak érdekében, hogy Kelet-Turkesztán a kínaiaktól függetlenedhessen. Ugyanakkor a Mongóliával és a Szovjetunióval egyaránt határos Xinjiangban zajló felkelés, az egész térséget destabilizálta. Osman megítélése, az életéről szóló narratívák alapvetően eltérőek az egyes térségekben: az 1949 utáni Kínai Népköztársaságban egy feudális gyökerekkel rendelkező felkelőnek látják, míg Közép-Ázsiában egy nacionalista hős narratívája körvonalazódik. RADCHENKO 2009; JAcoBs 2010. 7 BAABAR 1999: 397. 7! BATBAYAR 2006: 249-250. #2 Henry Wallace (1988-1965). Franklin D. Roosevelt mellett töltötte be az alelnöki pozíciót 1941. január 20. és 1945. január 20-a között. 1944. május 23-tól egy 25 napos szovjet körúton vett részt, ahol találkozott a szövetséges diplomácia vezetőivel. Útja Mongólián keresztül Kínába vezetett tovább, ennek során Belső-Ázsiában, Xinjiangban és Mongóliában tartott terepszemlét. Mongóliai látogatásával kapcsolatban makacsul tartja magát az a szóbeszéd, amely szerint itt tartózkodásakor meglepve vette észre, hogy nem működnek a buddhista kolostorok, amit szóvá is tett: „Ügy tudtam, hogy Mongölia buddhista orszäg. Miert nem látok egyetlen működő kolostort sem?"; , Hol találkozhatok a lámákkal?" BAABAR 1999: 401. A hagyomány szerint azért nyitották meg a Gandant Ulánbátorban, hogy az illusztris vendégnek demonstrálják, létezik a vallás és nemis üldözik azt. Ekkor több mais látható propagandafotó készült, majd a kolostort hamarosan bezárták, s a főbejáratán cirill betűkkel egy szöveg jelent meg: , Istenhiány miatt zárva." Az amerikai kormányzat később nem gördített akadályokat Sztálin mongóliai tervei elé. 45 BATBAYAR 2006: 253. ** 1945. augusztus 9. A hadüzenethez a mongolok jó szövetséges módjára egy nappal később a japánok elleni hadba lépéssel csatlakoztak. 15 ATwoop 1999: 137-161. #6 BATBAYAR 2006: 256-257; BAABAR 1999: 403-406. #7 Azelsö ülesszak jülius 13-ig tartott, amäsodik pedig augusztus 7-14. között zajlott. “8 BATBAYAR 2006: 259. 121
