Oldal 123 [123]
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG
V.M. Molotovval az Ospan (Osman)*‘ vezetésével kirobbant felkelésről, illetve
anyugati-mongol es xinjiangi hatärterület kérdéséről egyeztettek, "" de már ekkor
is nyilvánvaló volt a tárgyalások valódi célja."
A szövetséges nagyhatalmak nem érdeklődtek különösebben a mongol területek
iránt, amelyek viszonyaival az USA alelnökének — Henry Wallace"? — 1944-es
látogatása után vélhetően tisztában voltak.*” Igy 1945 elején, a jaltai konferencián
hozzájárultak ahhoz, hogy a Szovjetunió megerősíthesse befolyását a térségben.
Az 1945 augusztusi Japán elleni hadüzenet!" a terv megvalósításának első lépése
volt. A mandzsúriai területek elfoglalásával a szovjetek biztosították pozícióikat,
így Sztálin, illetve a szovjet külügyi vezetés hozzáláthatott a mongol területek
Kínától való elszakításához."" A kairói és jaltai tanácskozásokon" körvonalazódó
elképzelések szerint Sztálin, illetve a Szovjetunió igényt tartott a mongol területek
feletti ftennhatóságra, ami gyakorlatilag az 1921 óta kialakult helyzet nemzetközi
szerződésekkel történő rögzítését jelentette.
A közvetlen tárgyalások a szovjet kormányzat és a Kínai Köztársaság képviselői
között 1945. június 30-án kezdődtek meg Moszkvában." A tárgyalásokon Sztálin
a mongolokra hivatkozva kijelentette: , A külső-mongolok sem Kínával, sem a
Szovjetunióval nem kívánnak egyesülni. Függetlenek kívánnak maradni." Ez
169 Osman Batur (1899-1951) egy kazak felkelő, akinek a vezetésével robbant ki megmozdulás a
Kuomintang ellen annak érdekében, hogy Kelet-Turkesztán a kínaiaktól függetlenedhessen.
Ugyanakkor a Mongóliával és a Szovjetunióval egyaránt határos Xinjiangban zajló felkelés,
az egész térséget destabilizálta. Osman megítélése, az életéről szóló narratívák alapvetően
eltérőek az egyes térségekben: az 1949 utáni Kínai Népköztársaságban egy feudális gyöke¬
rekkel rendelkező felkelőnek látják, míg Közép-Ázsiában egy nacionalista hős narratívája
körvonalazódik. RADCHENKO 2009; JAcoBs 2010.
7 BAABAR 1999: 397.
7! BATBAYAR 2006: 249-250.
#2 Henry Wallace (1988-1965). Franklin D. Roosevelt mellett töltötte be az alelnöki pozíciót
1941. január 20. és 1945. január 20-a között. 1944. május 23-tól egy 25 napos szovjet körúton
vett részt, ahol találkozott a szövetséges diplomácia vezetőivel. Útja Mongólián keresztül
Kínába vezetett tovább, ennek során Belső-Ázsiában, Xinjiangban és Mongóliában tartott
terepszemlét. Mongóliai látogatásával kapcsolatban makacsul tartja magát az a szóbeszéd,
amely szerint itt tartózkodásakor meglepve vette észre, hogy nem működnek a buddhista
kolostorok, amit szóvá is tett: „Ügy tudtam, hogy Mongölia buddhista orszäg. Miert nem
látok egyetlen működő kolostort sem?"; , Hol találkozhatok a lámákkal?" BAABAR 1999:
401. A hagyomány szerint azért nyitották meg a Gandant Ulánbátorban, hogy az illusztris
vendégnek demonstrálják, létezik a vallás és nemis üldözik azt. Ekkor több mais látható pro¬
pagandafotó készült, majd a kolostort hamarosan bezárták, s a főbejáratán cirill betűkkel egy
szöveg jelent meg: , Istenhiány miatt zárva." Az amerikai kormányzat később nem gördített
akadályokat Sztálin mongóliai tervei elé.
45 BATBAYAR 2006: 253.
** 1945. augusztus 9. A hadüzenethez a mongolok jó szövetséges módjára egy nappal később a
japánok elleni hadba lépéssel csatlakoztak.
15 ATwoop 1999: 137-161.
#6 BATBAYAR 2006: 256-257; BAABAR 1999: 403-406.
#7 Azelsö ülesszak jülius 13-ig tartott, amäsodik pedig augusztus 7-14. között zajlott.
“8 BATBAYAR 2006: 259.
121