Page 121 [121]
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG
8. kongresszus által létrehozott Kis Hural" elnöksége 1940 nyarán bevezette a 8
órás munkanapot - a 6 órás helyett —, ésaz MNEP Központi Bizottsága a gazdaság
fejlesztése érdekében adoptálta az egyéves tervek rendszerét.
A gazdaság és az állam feletti irányítás megszilárdítása kapcsán, egyrészt foly¬
tatódott a párt által irányított országos, megyei és járási szintű adminisztráció
kiépítése, illetve átalakítása, másrészt a párt társadalmi bázisának megerősítése is.
Az új adórendszer bevezetésével kedvezni kívántak a rosszabb anyagi körülmények
között élő pásztoroknak, míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők adóit tovább
növelték. Folytatódott a kollektivizálás, nemcsak a mezőgazdaságban, de a kéz¬
műiparbanis.!$ Egyúttal jelentős célként tekintettek az állatállomány létszámának
növelésére is, ami alapvető fontosságú volt az ekkor még jellemzően hagyományos
nomád állattenyésztést és életmódot folytató mongol lakosság számára.
Annak ellenére, hogy 1939 után a mongol területeken nem folytak közvetlenül
a második világháborúval összekapcsolható hadmozdulatok, a világégés kibon¬
takozása jelentősen befolyásolta a mongol gazdaság és állami irányítás átalakítá¬
sának folyamatátis. Az 1941-1945 közötti időszakban a Mongol Népköztársaság
gyakorlatilag a Szovjetunió hátországaként működött, amelynek során legfőbb
feladata elsősorban a mezőgazdasági termékekből való utánpótlás előállítása volt.
A természeti környezet által meghatározott feltételek miatt kialakult nomád gaz¬
dálkodás következtében, a Szovjetuniónak a második világháború idején nyújtott
segítség jelentős része főként állati eredetű termékek (hús, gyapjú, bőr) szállításán
keresztül valósult meg. Az állatállomány növekedésének köszönhetően az állati
eredetű nyersanyagok és termékek gyártása is folyamatosan nőtt. 1941-ben a nyers
gyapjú értéke az öt évvel korábbi termelés 2,3-szerese lett, és hasonló mértékű
növekedés volt megfigyelhető a tej és a feldolgozott tejtermékek esetében is."
A tervgazdálkodásra jellemző módon e termékek előállítását kampányszerűen
szervezték. Jó példa erre az 1940-ben indított a , gyapjú az új arany" szlogennel
fémjelzett állami kampány," továbbá a központi gazdaságélénkítő intézkedések,
illetve az MNEP Központi Bizottsága és a Minisztertanács által felügyelt egyéb
gazdaságösztönző rendelkezések, vagy az épp ezek kapcsán bevezetett új állami
kitüntetések, elismerések — példáulaz aldart malchin (, kiváló állattenyésztő") cím —
is.166 Egyúttal az állam kontrollálni igyekezett a termékek árát is, ennek kapcsán
pedig határozott előnyben részesítette a kollektivizálás során létrejött szövetkeze¬
teket a mégitt-ott meglévő önálló termelőkkel szemben. Az állam fix áron vásárolta
meg az állati eredetű termékeket, amelyekért a szövetkezetek magasabb árat kap¬
hattak, mint a magántermelők. Az állam a földhasználat 1942-es szabályozásával
4162 OCHIR 2004/5. kötet: 227.
16 A kézművesipari szövetkezetek száma az 1934-es 23-ról 1940-re 152-re emelkedett. MoRo¬
ZOVA 2009: 106.
464 OcHIR 2004/5. kötet: 229.
165 MOROZOVA 2009: 106.
466 ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 353-355.
119