Page 112 [112]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
kapcsolatok zavartalanul folytatódhassanak. A Mongol Állami Bank vezető¬
je közvetlen direktívákat kapott szovjet kollégájától annak érdekében, hogy a
mongol fizetőeszköz stabilitása biztosított legyen, ami a mongol hitelállomány
kezelésének is alapfeltétele volt. A szovjetek immár közvetlenül beavatkoztak a
mongol monetáris politikába is."! A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság
között létrejött megállapodások fontos elemei vonatkoztak a szovjet kiképzők és
katonai tanácsadók mongóliai tevékenységére is, hiszen ekkorra egyértelművé vált,
hogy küszöbön lehet egy japán katonai támadás, amelynek a mongolok egyedül
képtelenek lettek volna ellenállni.
Az 1932-ben Mongólia keleti határainál alapított japán bábállam, Mandzsukuó
a harmincas évek közepétől kezdődően folyamatos fenyegetést jelentett nemcsak
a mongolok, de a Szovjetunió számára is. A kialakuló nemzetközi helyzetben nyil¬
vánvalóvá vált, hogy a két nagyhatalom szakít a befolyási zónákkal kapcsolatban a
század elején kialakított status guóval, melynek folytán az összecsapás lehetősége
ott lebegett a levegőben. A japánok az oroszokkal létesített megegyezések ellenére
tulajdonképpen soha nem hagytak fel azzal az ambíciójukkal, hogy a belső-ázsiai
területeketis fennhatóságuk alá vonják, amit nemcsak a szovjet polgárháborúban
harcoló fehérek támogatása bizonyított. Az 1919-1920-as évek fordulóján ismét
felszínre kerülő pánmongol elképzelések felkarolása, továbbá a csitai konferencia
szintén a japánok nem szűnő , érdeklődését" bizonyította. Mandzsukuó kikiáltása,
illetve a belső-mongóliai bábállam?? létrehozása, egyértelműen a közelgő japán
támadás lehetőségét erősítették.
Genden és Choibalsan a ’30-as évek kozepén Mongolia legfőbb katonai ve¬
zetőiként tárgyaltak a szovjetekkel arról, hogy a Szovjetunió milyen feltételek¬
kel és formában képes garantálni Mongólia biztonságát. Ezeket a támogatáso¬
kat a szovjetek feltételekhez kötötték. Genden az 1934-es , Lkhümbe-ügyet"
még készséggel hozzáigazította Sztálin elvárásaihoz, így a perek egyik célja a
szovjet-orosz polgárháború idején a Transzbajkál régióból Mongóliába áttelepült
burjátokkal szembeni leszámolás volt. 1936-ban azonban már ellenállt annak
az utasításnak, hogy kezdjék el a mongol buddhista lámák és kolostorok elleni
vizsgálat előkészítését. "" Genden valószínűleg ekkor veszítette el véglegesen a
szovjetek bizalmát, egyúttal az is egyértelművé vált, hogy Sztálin Mongóliával
kapcsolatos elképzeléseinek megvalósításában Choibalsan az ideális partner, aki
a felmerülő kérdések döntő többségében képes és hajlandó volt látszólag kritika
nélkül együttműködni a szovjetekkel.
#1 MOROZOVA 2009: 89.
142 A távol-keleti és belső-ázsiai területekért folytatott rivalizálást csak időlegesen zárta le az
1904-1905-ös orosz-japán háború végén aláírt szerződés. Japán nem mondott le az ázsiai
szárazföld jelentős területeinek bekebelezéséről. Ezt tette 1910-ben Koreával, 1932-ben
Mandzsúriával, sőt 1939-ben a belső-mongolterületeken is létrehozott egy japán bábállamot,
Menggukuót (Mengjiang, Rue), melynek élére egy csahar-mongol előkelőt, Demchugdong¬
robot (kalhkha: Demchigdonrov, BBERHEE, 1902-1966) ültette.
"3 BAABAR 1999: 354-355.
110