Choibalsan életútjának a második világháború lezárásáig tartó szakaszához
köthetők azok a tettei, amelyek a mai ellentmondásos megítélését megalapozzák.
A második világháború után az immár Kínától minden tekintetben függetlenné
váló Mongóliában hatalma konszolidálódott, így 1952-ben bekövetkezett haláláig
jelentősebb események nélkül irányította az országot.
A Mongol Népi Forradalmi Párton belüli hatalmi harcok során Choibalsan
által alkalmazott eszközök, nem állnak távol a más sztálinista személyi kultuszok
kiépítésében megismert módszerektől, e kultuszok összehasonlítása tekintetében az
egyetlen figyelemre méltó jellemző, hogy időben sokkal közelebb állt a mintát adó
szovjet bolsevik modellhez, mint a jóval gyakrabban hivatkozott kelet-európai vál¬
tozatok. Ezek a mégoly véres leszámolások, igazságtalan koncepciós pereket követő
bebörtönzések és kivégzések azonban jellemzően a párthoz kötődtek, részben azon
belül zajlottak, így bár jelentős befolyással voltak amongolok mindennapi életére,
a mongol belpolitikára, a lakosság körében mégsem okoztak általános traumát.
Más volt a helyzet a Choibalsan nevével fémjelzett, illetve uralmának idősza¬
kához köthető két meghatározó történeti eseménnyel, az 1930-as évek végének
vallásellenes pogromjával, illetve az 1939-es Khalkhin Gol-i ütközettel, mely
alapvetően meghatározta Mongólia 20. századi történetét és egész Kelet-Ázsia,
illetve közvetve az egész második világháború későbbi éveit.
1932 után, a felkelés alatt még részben a háttérben maradt Genden és Amar"
voltak azok, akik az új társadalmi konszenzus kialakítása felé kormányozták az
országot. Miközben elkötelezettek voltak a szovjet kapcsolatok irányában, érezhető
távolságtartással kezelték azokat. A felkelés felett aratott győzelem egyértelművé
tette, hogy a párt hatalma nem került veszélybe. Meg tudta őrizni az erőforrások
feletti kontrollját, az új társadalmi kiegyezés célja pedig az aratoknak a párttal való
együttműködésben való érdekeltté tétele volt. 1932-ben egyúttal azis nyilvánvalóvá
vált, hogy a regionális nemzetközi helyzetben az új mongol hatalom képviselői
egyedül a szovjetek támogatására számíthatnak hatalmuk megtartása érdekében.
1934-ben Genden novemberi moszkvai tárgyalásain, a még szélesebb körű
szovjet-mongol együttműködés feltételeiről egyeztetett. Az 1934 decemberében
végül Ulánbátorban aláírt megállapodások magukban foglalták a szovjet-mongol
vegyesvállalatokról szóló egyezményt, a mongol fizetőeszköz, a tugrik ideiglenes
árfolyamának meghatározását, valamint a kölcsönös pénz- és áruforgalommal
kapcsolatos egyezményeket is, melyek célja, hogy a kétoldalú külkereskedelmi
#0 Anandiin Amar (1886-1941) mongol ällamfö 1932-1936 között, illetve miniszterelnök
1928-1930, illetve 1936-1939 között. 1913-1919 között a teokratikus kormäny külügymi¬
niszteriumäban dolgozott. A Mongol Néppárt alapítóinak egyike, majd a"20-as évek második
felétől fokozatosan egyre jelentősebb pozíciókat töltött be a szocialista kormányzatban is.
Tagja voltaz MNEP Központi Bizottságának, a Kis Hurálnak, volt külügyminiszter, illetve
belügy- és gazdasági miniszteris. A Lkhümbe-ügy idején került korábbi elvtársai célkeresztjébe,
ekkor, a koncepciós perek során állították bíróság elé. 1941-ben végezték ki, majd 1956-ban
a sztálini korszak felülvizsgálata alatt jelentették ki, hogy nincs bizonyíték a bűnösségére, és
végül 1962-ben rehabilitálták. Fontos munkákat írt Mongólia 20. század eleji történetéről, a
mongol tudományosságról, 1931 és 1934 között. Erről részletesen lásd a 242. lábjegyzetet.