Oldal 42 [42]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
tibeti befolyása névlegessé vált, s gyakorlatilag szabad mozgásterük lehet a térség¬
ben. Ezt ki is kívánták használni, mivel az orosz befolyás lehetséges növekedésével
kapcsolatban információkhoz jutottak."
1898-ban Lord Curzont"? nevezték ki India alkirályává, aki meglehetősen ag¬
gasztó híreket kapott a tibeti-orosz kapcsolatok erősödéséről. Az angolok megpró¬
báltáka szövetség kialakulását megakadályozni, s ennek következtében vált Tibet
a 20. század eleji orosz—angol rivalizálás véres színterévé. Az angolok számára a
jelentős földrajzi távolság, a közvetlen határok hiánya ellenére is hihetőnek tűnt
az orosz-tibeti közeledés, amiben sajátos módon a cár fennhatósága alatt álló
buddhisták, részben a kalmük-mongolok, de még inkább a burjátok játszottak
fontos szerepet. A 19. század utolsó éveiben, illetve a századfordulón egy burját
láma, Agvan Dorzhiev"? valóban mindent megtett annak érdekében, hogy ezt
a szövetséget tető alá hozhassa, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a belső-ázsiai
buddhisták számára egy új államot szervezzen.
A forrásokból úgy tűnik, valóban Dorzhiev volt az események mozgatórugója.
Jelentős tevékenységet folytatott annak érdekében, hogyaz orosz cárt meggyőzze
arról, érdemes kapcsolatokat építenie Tibettel, s — akár a buddhista egyház pro¬
tektoraként, a térség buddhista népeit (a halha-, burját- és nyugat-mongolokat,
valamint atibetieket) egyesítve és egy új politikai struktúrát létrehozva — bővítenie
befolyását Belső-Ázsiában. Ennek alapja részben a teokratikus tibeti állam, rész¬
ben a 20. század elején a halha területen a mandzsu közigazgatás konkurenseként
MI SHAKABPA 2000: 178. Idézi Ekai Kawaguci japan szerzetes visszaemlékezéseit, aki az
angoloknak háromszáz Tibetben tanuló burját diákról és esetleg az oroszoktól származó
fegyverekrél szämolt be. KAWAGUCI 1909: 496-506.
#2 George Nathaniel Curzon (1859-1925). Tanulmányait Etonban és az Oxfordi Balliol Colle¬
ge-ban végezte. 1898-1905 között töltötte be az alkirályi pozíciót Indiában. 1919-től Anglia
képviseletében részt vett az első világháborút követő kelet-európai rendezésben, a nevéhez
fűződik a lengyel és orosz területeket elválasztó Curzon-vonal létrehozása.
45 Agvan Dorzhiev (1853-1938) burját láma. 1873-ban 19 éves korában lépett be a gelugpa
rendbe és utazott Tibetbe, ahol a gomang dacanban tanult. 1888-ban tette le szerzetesi
fogadalmát. Később a 13. dalai láma tanítója lett, és igen szoros kapcsolatba került a tibeti
uralkodóval. Az orosz területeken kívül járt Kínában, de Franciaországban, Ausztriában,
Olaszországban és Angliában is megfordult. 1900-ban a kínai bokszerlázadás leverésének
is szemtanúja volt. A 20. század első évtizedeiben jelentős szerepet játszott a belső-ázsiai
buddhista életben, de a tibeti és mongol diplomáciában is. Közreműködött az 1913. január
21-én aláírt tibeti mongol egyezmény létrehozásábanis. Ez volt az egyetlen olyan szerződés,
amely függetlennek ismerte el a mandzsu császárság bukása után létrejött Teokratikus Mongol
Államot, illetve a független Tibetet. SZILÁGYI 2003: 312-318. Ő volt az orosz buddhisták
legnagyobb tiszteletnek örvendő lámája, számos kolostort alapított, szertartásokat tartott,
nem csak a burját területeken, de az orosz fővárosban is. Kísérletet tett a latin abc beveze¬
tésére a burját nyelvterületen. DUGAROVA-MONTGOMERY - MONTGOMERY 1999: 79-97.
A forradalom után az orosz polgárháborúban a Vörös Hadsereg számos kolostort lerombolt
a burját, tuvai és kalmük területeken is. Ezek egy részét a húszas években megpróbálták
újjáépíteni, kevés sikerrel. Az NKVD Sztálin parancsára több társával együtt 1937. novem¬
ber 13-án tartóztatta le japán kémkedés vádjával. A börtönben halt meg 1938. január 29-én.
Életrajzának fakszimile kiadása 2003-ban jelent meg. AGYAN DORZHIEv 2003.
40