Oldal 43 [43]
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN
működő mongol buddhista kolostori rendszer, illetve annak vezetője, a 8. bogd
gegeen és kormányzata lehetett volna.
Dorzhiev már 1898-ban egyeztetett az orosz udvarban arról, hogyan lehetne a
Tibetet veszélyeztető angol fenyegetést megakadályozni." A következő években
(1900, 1901) többször találkozott és tárgyalt is II. Miklóssal, valamint a mongol
egyházfővel, majd 1903-ban visszatért Tibetbe a dalai láma udvarába." Tevékeny¬
ségével azonban nem azt a célt érte el, amit kitűzött. Az indiai angol kormányzat
úgy értékelte, hogy a láma tevékenysége következtében reális esélye van egy tibe¬
ti—orosz szövetségnek, így az alkirály már 1903 nyarán elküldte követeit Tibetbe.
Francis Younghusband ezredes csaknem 700 katona kíséretében indult meg Tibet
déli határa felé. A britek és a tibeti kormány képviselői több alkalommal tárgyaltak
Khampa Dzongban, de nem sikerült érdemi megegyezésre jutniuk. Az év kilencedik
hónapjában az angolok végül visszavonultak Szikkimbe."
Ezzela brit expedíció azonban nem zárultle. 1904 elején visszatértek az országba.
Younghusband már március 3-án Guru mellett tárgyalt a tibetiekkel. Itt kijelentet¬
te, hogy szándékai békések, katonáival Gyaceba vonul, és csakakkor bocsátkozik
harcba, ha támadás éri. Ugyanakkor azt kívánja, hogy a tibeti kormánnyal olyan
szerződést köthessen, mely az oroszokéhoz hasonló kereskedelmi jogokat biztosít
az angoloknak. Az angol betörés végül egy dicstelen vérengzéssé vált. A tibeti kor¬
mányzat agressziónak tekintette az angol lépéseket, ezért fegyverrel védekezett,
de esélye sem volt a jól felszerelt angolokkal szemben. Mire áprilisban Gyacéig
jutottak az angolok, már több száz tibeti katonát öltek meg. A dalai láma kénytelen
volt elhagyni az országot," és Agvan Dorzhiev javaslatára a fa-sárkány év hatodik
havának 15. napján" (1904. július 30.) Mongóliába menekült."
A kormányzat ennek ellenére sem kerülhette el a vereséget, és a láma képvise¬
letében végül 1904. szeptember 7-én kénytelenek voltak aláírni a brit-tibeti ke¬
reskedelmi egyezményt. A szerződés IX. pontja kimondta, hogy a tibeti kormány
a britek beleegyezése nélkül nem épít kapcsolatokat harmadik hatalommal, nem
köt kereskedelmi és ipari szerződéseket, tehát gyakorlatilag teljes brit kontrollt
garantál az ország ügyei felett."" Bár nem bizonyosodott be, hogy atibetikormány
valóban jelentősebb lépésekettett volna egy esetleges orosz szövetség felé, a britek
elérték céljukat. Betették a lábukat Tibetbe, jó pozíciókat szereztek Kína nyugati
területein, és ők diktáltak a térségben az oroszokkal szemben.
“4 AGVAN DorZHIEV 2003: 22.
45 Agvan Dorzhiev közbenjárására a 13. dalai láma 1900-ban levelet küldött II. Miklósnak a
tibeti-orosz kapcsolatfelvetel lehetösegeröl. BELOV 2005: 35-36.
4° SHAKABPA 2000: 181.
47 BELOV 2005: 23-26.
48 A korszakról szóló történeti munkákban keveredik a hagyományos 12-es állatciklushoz
kapcsolódó datálás a Gergely naptár szerinti dátumokkal. Abban az esetben, ahol a forrás
az előbbit követi, az évszámot zárójelben adjuk meg.
49 SHAKABPA 2000: 187.
159 BELL 1992: 284-287.
41