Page 22 [22]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
egy szélesebb összecsapássá terebélyesedett. A Dzsaszagtu oldalán a háborúba
avatkoz6 ojrat Galdan kan (uralk. 1671-1697) jelentés sikereket ért el a halha
területen, ezért a támadásoknak addig önerőből ellenálló másik kánság, szintén
külső segítség bevonását tervezte: felmerült a szövetségkötés a mandzsukkal, sőt
az ebben az időben a mongolok által lakott terület északi határain már megjelenő
oroszokkal is. A Tüsijetü Kánság végül a mandzsu szövetség kialakítása mellett
döntött, amiben nem kis szerepe volt a mongol főláma politikai állásfoglalásának
is. A mandzsuk a hetvenes évek végére már végeztek a Ming-ellenállás felszámolá¬
sával, gyakorlatilag Kína egész területét birtokolták, így volt erejük és lehetőségük
a Tüsijetü kän kérésének eleget tenni. A halha belviszályba - illetve ekkor már az
ojrát-halha háborúba - törtent beavatkozäsuk hamar eldöntötte a kérdést, 1690
szeptemberében döntő vereséget mértek Galdanra."
A mandzsuk így elérték céljukat, Halha-Mongólia hódoltatásának legfőbb
akadályát, az ojrátokat legyőzték, meggátolták, hogy az oroszok érdemben be¬
avatkozzanak a mongol területeken folyó küzdelembe, ? és Tibetet is kizárták a
játszmából, hiszen a fegyverrel elfoglalt területeken a dalai láma már csak a budd¬
hista valláson keresztül tudott némi befolyást gyakorolni rájuk. A Galdan felett
aratott győzelem után eljött az idő, hogy az új helyzetet a régi szokásnak megfelelő
módon szentesítsék. A mandzsu—-mongol szövetség létrejöttét — gyakorlatilag a
halha területek mandzsu fennhatóság alá vonását - az 1691 májusában? Dolon
norban (halha Doloon nuur) összehívott kurultáj mondta ki." Itt a halha kanok
hódolatát fogadó mandzsu uralkodó, Kangxi (1654-1722) mellett mar a jebtsun¬
damba is ott allt, jelenlétével képviselve a buddhizmust és elismerve a mandzsuk
Halha-Mongólia feletti fennhatóságát. Az a tény, hogy a mongol előkelők a bogd
gegeen vezetésével fogadták el a mandzsu fennhatóságot, a buddhista vallás és a
császár egyfajta szövetségét, együttműködését vetítette előre, egyúttal felidézte azt
a mongol történeti hagyományt, amit , két törvény"-ként ismerhetünk, és amely a
világi és szakrális hatalom egymás mellett élésére, együttműködésére utal." Ezzel
Halha-Mongólia történetének egy korszaka lezárult, s egy új kezdődött, amelyben
a mongol buddhizmus vezetőjeis - elvesztve önállóságát -, amindenkori mandzsu
császár alattvalójává vált."
* DaraA12006: 148-153.
® Ebben meghatärozö szerepetjätszott az 1689-ben megkötött nercsinszki szerzödes, amelyben
első alkalommal rögzítették az orosz-kínai (mandzsu) befolyási területeinek határát.
A tanácskozás pontos idejére vonatkozóan eltérőek az adatok. A mongol feldolgozások a
császár érkezését a 4. hónapra teszik. OCHIR 2004/4. kötet: 120.
* Akurultäjt Kubilaj kän regi birodalmi fővárosában, Shangduban tartották 1691. május 29.
és június 3. között. Vö. HALKOovIC 1985: 9-10.
Ennek jelentőségére az 1911-ben létrejött Teokratikus Mongol Állam tárgyalásakor még
érdemes visszatérni.
A mandzsu császár az esemény tiszteletére számos kiváltságos címet adományozott a mongol
előkelőknek. Később ezek a kínai eredetű címek lettek a mandzsu kori mongol társadalmi
hierarchia alapjai. Öten chin van, 6 fő jün van rangot kapott, ezenkívül 3 beil, 7 gün, 6 tergüün
43
45
46
20