OCR
III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN ifjúkorára fókuszált, és verseiben Krisnát szerelmeként szólította meg. A legenda szerint ez több volt, mint a versek kedvéért felvett költői pozíció, ugyanis a költőnő megannyi társadalmi elvárást áthágott azért, hogy Krisnát követhesse és róla énekeljen. A királyi származású Mírá báí udvari életét hátrahagyva vált vándor aszkétává és a középkori indiai irodalom egyik napjainkig legmeghatározóbb alakjává (Dwyer 2006: 68). Mírá báí verseiben és dalaiban Krisna szeretőjeként és feleségeként beszél magáról, és az isteni iránti rajongásnak egy olyan személyes formája jelenik meg a költeményeiben, amely párját ritkítja. ,, Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek? A lótusz víz nélkül elhal, az éjjel hold nélkül, nélküled vége életemnek. Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek? Elgyengülve, szomorúan vergődöm éjjel, a vágy kínja mardossa bensőmet. Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek? Se nappal étvágy, sem éjszaka álom... Nincs vége-hossza gyötrelmemnek. Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek?" (Bangha Imre és Déri Balázs fordítása, 1998) Szurdasz és Mira bai verseit gyakran meg is zenésítették bhadzsanok, vagyis a dicsőítő himnuszok formájában, amelyek napjainkig jól ismertek Észak-Indiában. Széles körű elterjedésüket közkedvelt témájuk mellett az is segítette, hogy könnyen megjegyezhetők és megzenésíthetők voltak, egyszerű, de költői és zenei nyelvezetük révén, amely számos rímet és refrént tartalmaztak (Hawley 2005: 117). A bollywoodi filmdalokra is nagy hatást gyakoroltak, amelyet részletesebben az alábbiakban vizsgálunk meg. Krisna a filmdalokban A Krisna életéről szóló legendák, különösen azok az epizódok, amikor Krisna vajat lop vagy megvédi a falu népét a különböző katasztrófáktól, India-szerte megtalálhatóak a különböző előadóművészeti formákban, így például a klasszikus táncokban. Ezenkívül különösen népszerűek még az észak-indiai, vagyis hindusztáni zene bizonyos műfajaiban, például a félklasszikus thumriban is. Ez a nöi énekes műfaj, amely a 19. századi kurtizánkultúrában virágzott, komoly befolyással bírt a filmzene alakulására is, ugyanis a korai női filmzeneénekesek közül sokan ilyen háttérből érkeztek a filmes vilagba. A thumri dalok gyakran a bhakti koltészetre építenek, leggyakoribb témáik a távollét vagy elválás (virdha) és a távoli szerető utáni vágyakozás, illetve Krisna csínytevései. A taumrídalok gyakran egyes szám első személyben mesélik el a Krisna után vágyakozó szerető fájdalmait, és általában 59