Page 61 [61]
III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN
ifjúkorára fókuszált, és verseiben Krisnát szerelmeként szólította meg. A legenda
szerint ez több volt, mint a versek kedvéért felvett költői pozíció, ugyanis a költő¬
nő megannyi társadalmi elvárást áthágott azért, hogy Krisnát követhesse és róla
énekeljen. A királyi származású Mírá báí udvari életét hátrahagyva vált vándor
aszkétává és a középkori indiai irodalom egyik napjainkig legmeghatározóbb
alakjává (Dwyer 2006: 68). Mírá báí verseiben és dalaiban Krisna szeretőjeként
és feleségeként beszél magáról, és az isteni iránti rajongásnak egy olyan személyes
formája jelenik meg a költeményeiben, amely párját ritkítja.
,, Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek?
A lótusz víz nélkül elhal, az éjjel hold nélkül,
nélküled vége életemnek.
Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek?
Elgyengülve, szomorúan vergődöm éjjel,
a vágy kínja mardossa bensőmet.
Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek?
Se nappal étvágy, sem éjszaka álom...
Nincs vége-hossza gyötrelmemnek.
Ó, kedvesem, jelenj meg! Nélküled én hova menjek?"
(Bangha Imre és Déri Balázs fordítása, 1998)
Szurdasz és Mira bai verseit gyakran meg is zenésítették bhadzsanok, vagyis a
dicsőítő himnuszok formájában, amelyek napjainkig jól ismertek Észak-Indiá¬
ban. Széles körű elterjedésüket közkedvelt témájuk mellett az is segítette, hogy
könnyen megjegyezhetők és megzenésíthetők voltak, egyszerű, de költői és zenei
nyelvezetük révén, amely számos rímet és refrént tartalmaztak (Hawley 2005:
117). A bollywoodi filmdalokra is nagy hatást gyakoroltak, amelyet részletesebben
az alábbiakban vizsgálunk meg.
Krisna a filmdalokban
A Krisna életéről szóló legendák, különösen azok az epizódok, amikor Krisna vajat
lop vagy megvédi a falu népét a különböző katasztrófáktól, India-szerte megta¬
lálhatóak a különböző előadóművészeti formákban, így például a klasszikus tán¬
cokban. Ezenkívül különösen népszerűek még az észak-indiai, vagyis hindusztáni
zene bizonyos műfajaiban, például a félklasszikus thumriban is. Ez a nöi énekes
műfaj, amely a 19. századi kurtizánkultúrában virágzott, komoly befolyással bírt
a filmzene alakulására is, ugyanis a korai női filmzeneénekesek közül sokan ilyen
háttérből érkeztek a filmes vilagba. A thumri dalok gyakran a bhakti koltészetre
építenek, leggyakoribb témáik a távollét vagy elválás (virdha) és a távoli szerető
utáni vágyakozás, illetve Krisna csínytevései. A taumrídalok gyakran egyes szám
első személyben mesélik el a Krisna után vágyakozó szerető fájdalmait, és általában
59