Page 21 [21]
II. EPOSZOK A KÉPERNYŐN
Ebben a fejezetben a két nagy klasszikus eposz, a Ramajana és Mahabharata tele¬
vizids és filmes adaptációit vizsgáljuk. Amint már a bevezetőben is említettem, a
Rámájana és a Mahábhárata jelentősége egyedülálló Indiában. Az eposzok külön¬
böző verziókban, formátumokban és médiumokon keresztül egészen napjainkig
befolyásolják az indiai kultúrkör önképét. Ez természetesen a filmek világára is igaz.
Wimal Dissanayeke és Moti Gokulsing, a hindí mozi korai teoretikusai szerint a
Rámájana és Mahábhárata négy különböző szinten befolyásolja a hindi filmeket:
atémák, a narratívák, az ideológia és akommunikáció szintjén. Ez alatt az eposzok
történeteinek adaptálását, a jó és a rossz küzdelmét, a létező hierarchikus rend
fenntartását és a sok kitérővel, mellékszereplőkkel és oda nem illő epizódokkal
való történetmesélést értik (1998: 17)
Bár a későbbiekben látni fogjuk, hogy ez a négy szint valóban jelen van, azonban
az idők folyamán az ideológia szintjén komoly kritikák is megfogalmazódtak az
eposzok társadalomképével és történelmi hatásával kapcsolatban, amely szintén
kihatással vannak a populáris kultúra reprezentációjába. Továbbá azt is fontos
hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban a Rámájana és Mahábhárata történe¬
tének és szereplőinek megjelenése, felhasználása, és szimbolikus jelentősége a
technológiai fejlődésnek és társadalmi változásoknak köszönhetően sokat változott
azáltal, hogy egyre szélesebb közönséghez juthatott el az eposz egy-egy változata,
és a politikai hinduizmus felerősödése miatt ez a közéletben is egyre fontosabb
szerepet tölt be. Különösen jelentős a tény, amiről már a történelmi áttekintésnél
is szó esett: a hinduizmus médiareprezentációjának egy fontos mérföldköve is
a Rámájanához kapcsolódik, hiszen az eposz alapján készült sorozat sugárzása
alapjaiban változtatta meg az indiai közmédia vallásokhoz és vallásos tartalmak¬
hoz való hozzáállását, valamint az idők folyamán megannyi változatban létező
Rámájana-történet modernkori irányadó változatának kialakítása szempontjából
is fontos szerepet játszott.
Így a fejezet először a Rámájana 1987-es, az indiai közszolgálati Doordarshan
[Dürdarsan] csatornän sugärzott Ramayana° sorozatot (rend.: Ramanand Sagar)
tárgyalja, a többi esettanulmány pedig jórészt ennek a hegemonikus Rámája¬
na-olvasatnak a különböző kritikus recenziót járja körül. A feminista kritikák
témakörében az amerikai Nina Paley Sita Sings the Blues (2008) című animációs
filmje jut főszerephez, amely Szítá nézőpontján keresztül ismertette meg az eposz
történetét az indiai kultúrkörön kívül eső szélesebb közönséggel is. Az osztály-,
§ " Akülönböző filmek, sorozatok és dalok címét széles körű elterjedésüknek megfelelően angolos
átírásban közlöm, azonban a magyar fordításban is elérhető irodalmi műveket a magyaros
átírás szerint. A Ramayana tehátinnentől fogva specifikusan a Ramanand Sagar-féle sorozatot
jelöli, a Rámájana pedig az eposzra utal.
19