Page 73 [73]
IV. ONLINE VILÁGOK + 71
amelynek működése alapján az egyén különbséget tud tenni önmaga és a környe¬
zete között, érzi a mozgásait, és tudattalanul is valamely környezetben testileg
jelenlévőként érzékeli önmagát, legyen az akármilyen természetű. Technikai esz¬
közökkel jó ideig nehéz volt ilyen jelenlétet létrehozni, de ez manapság már lehet¬
séges, például a virtuálisvalóság-eszközökkel. Az alapvető jelenlét (core presence)
a szubjektum ama tudatos érzésére utal, hogy jelen van itt és most. Szenzoriális
adatok viszonylag tudatos szűréséről, a figyelemallokálás aktusairól és ezen ada¬
tokra adott reakciókról van szó, amelyeken keresztül a szubjektum önmagát is
megtapasztalja. Ezzel szemben a kiterjesztett jelenlét (exzended presence) szintjén
az egyének a külső világban identitással rendelkező történeti és életrajzi alanyok¬
ként jelennek meg. Annál erősebb a jelenlét ezen a szinten, minél inkább olyan
érzete támad a szubjektumnak, hogy a történések relevánsak az identitása folyto¬
nos megalkotási folyamata számára. A különféle médiumok különféle szinteken
lehetnek hatékonyak," azonban akkor jön létre koherens jelenléti élmény, ha
mindhárom vagy legalább két szint egy sajátos tevékenységre, szituációra és/vagy
külsö környezetre összpontosul (Schultze 2010, 440, 443-444).
A cselekvő saját jelenlétérzése mellett az is fontos, hogy milyen mértékű és fokú
jelenlevőségét, elérhetőségét kíván a cselekvő mások számára jelezni. Erre az offli¬
ne találkozások esetében is vannak módszerek, ahogyan az online elérhetőség
benyomäsänak szabälyozäsa kapcsän is. Ahogy azt Ayaß (2014b, 7-8) kifejtette,
sok internetes kommunikációs platform kifinomult lehetőségeket kínál a cselek¬
vők számára, hogy jelezhessék másoknak, milyen mértékben elérhetők számukra.
A Skype, a Facebook Messenger, a Whatsapp és számos más alkalmazás sokféle
elérhetőségi állapot jelzését teszi lehetővé (, elfoglalt", , nem elérhető", , elérhető",
, láthatatlan", , nem vagyok a gépnél", , ne zavarj? stb.). Ebben az az igazán érdekes,
hogy a mások számára jelzett elérhetőség ily módon nem kétértékű (elérhető, nem
elérhető), hanem voltaképpen skálaszerűvé válik az online szférában is (Ayaf
2014b).? Összefoglalóan, mind az (online) jelenlét érzete, mind a mások jelenlé¬
tének észlelése tekintetében fokozatiságról érdemes beszélni.
A jelenlét fajtái és szintjei között vannak tartalmi átfedések, és nem is mind¬
egyikük egyformán releváns a mediatizált kommunikációk és az online jelensé¬
gek értelmezése szempontjából, ám e fogalmi segédeszközök meggyőzően de¬
monstrálják, hogy az online környezetek esetén is lehet jelenlétről beszélni. A vir¬
tuális jelenlét fogalma — a különböző formáival, szintjeivel együtt — arra utal,
°8 Schultze példai: a textuális médiumok (könyvek, webportálok) a kiterjesztett jelenlétet aktivál¬
hatják, a kétdimenziós virtuális reprezentációk (tévé, számítógépes játékok) az alapvető jelenlét lét¬
rejöttét ösztönzik, míg a protojelenlét egyes fejlett virtuálisvalóság-eszközök esetében valósulhat meg.
9 A közös fizikai jelenléten alapuló helyzetekben sem igen/nem kérdés a mások észlelt elérhető¬
J y 8
sége, illetve a saját elérhetőségünk jelzése mások számára (lásd kitekintés az ablakon vagy könyvolva¬
sás, zenehallgatás a buszon).