Page 72 [72]
70 + Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA
különböztethetők meg. Schultze elmondása alapján ez a kutatási irányzat a vir¬
tuális jelenlétet?! olyan pszichológiai állapotként fogja fel, amelynek során
az átélt tapasztalatot részben vagy egészében technológia közvetíti, ám az em¬
berek ezt részben vagy egészében nem tudatosítják — azaz olyan állapotként,
amikor a tapasztalat virtualitása többé-kevésbé észrevétlen marad (Riva és Lee
nyomán: Schultze 2010, 437). A fajtákat tekintve a jelenlét kutatói távoli jelen¬
létről (zelepresence) beszélnek, amikor a cselekvő érzete szerint egy másik, távo¬
li helyen, térben van, illetve társas jelenlétről (social presence), ha úgy érzi, más,
távoli emberek alkotják társaságát, akikhez szinte közvetlen hozzáférése van
(Schultze 2010, 437—438).? A távoli és a társas jelenlét metszéspontjában talál¬
ható a közös jelenlét (co-presence), amely az abenyomás, hogy a cselekvőnek hoz¬
záférése van valamely távoli szubjektumhoz, akivel észlelése szerint ugyanazon
a (online) helyen, térben tartózkodnak. Az egymást észlelő, egymás számára
távoli cselekvők képesek az online térben objektumokat manipulálni és egymás¬
hoz képest pozíciót felvenni, egymást , megérinteni? stb. (Schultze 2010, 438—
439).** A szelffelenlét (selfpresence) az egyén ama érzete, hogy a virtualis repre¬
zentacidja összeolvad vele, vagyis hogy az én ,,belakja” a virtualis testét.”
A hiperjelenlét (hyper presence) arra utal, amikor valaki ügy érzi: hitelesebben
tapasztalja meg önmagát, másokat és a távoli helyeket a virtuális közegben.?
A szüntelen jelenlét (eternal presence) pedig az a benyomás, hogy folyton jelen
vannak számunkra távoli mások, mivel kapcsolódunk a különböző platformok¬
hoz?’ (Schultze 2010, 438-439).
Az éntapasztalat kapcsán olyan megközelítés is létezik, amelyik különbséget
tesz a jelenlét három szintje között (mind a virtuális, mind a , hagyományos? je¬
lenlét esetében). Abban az értelemben képeznek ezek szinteket, hogy az elsőtől
a másodikon keresztül a harmadikig tartva egyfajta ív rajzolódik ki a legkevésbé
reflektálttól a leginkább reflektáltig, a legabsztraktabbig, ami nem mondható el
a jelenlét korábban tárgyalt fajtái esetében. A protojelenlét (proto presence)
a proprioceptív szintre vonatkozik, arra a nagyon alapvető, ám nem tudatos síkra,
4° A jelenlét az alábbiakban a virtuális jelző nélkül is virtuális jelenlétként értelmezendő, így tehát
a későbbmegemlített közös jelenlét is közös virtuális jelenlétként értendő.
2 Például az autóvezetés érzete, miközben számítógépes autószimulátort használ valaki.
3 Példa a telefonálás (analóg és online), a videóközvetítő kliensek, a chatszobák és a fórumok
kommunikációja.
4 Eze illusztralj4k a többszereplős online szerepjátékok, amelyekben a játékosok avatárokat — őket
vizuálisan reprezentáló, parancsaik alapján mozgó figurákat - használnak.
5 Az egyszemélyes videójátékok, s különösen a first person shooter típusú játékok jelentik a pél¬
dát erre az esetre.
26 Példa: annak érzete, hogy a , való világ? túlzottan restriktív normáival szemben az online isme¬
rősökkel szabadabban lehet beszélni, s így hitelesebb kapcsolatok és önismeret jön létre.
27 Schultze (2010, 438) példája: a felhasználó azon érzése, hogy nincs egyedül, mivel folyton , online?
van, mi-közben ideje nagy részében a fizikai térben egyedül dolgozik, személyes interakciók nélkül.