Page 66 [66]
64 + AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA
módon a nyugati társadalmakban az olyan marginalizált csoportok, mint a haj¬
léktalanok is viszonylag intenzíven használják az okostelefonjaikat különféle
célokra, például kapcsolattartásra, közösségépítésre (Couldry és Hepp 2017, 174).
A politikai kollektívumok sajátosan jelennek meg a mediatizáció összefüggé¬
sében. E kollektívumok sajátossága, hogy nagy mértékben azért lehetségesek,
mert reprezentációkat alkotnak róluk, amelyek által életre keltik őket. Eme , kép¬
zelt közösségek" klasszikus példái a nemzetek, melyek Anderson elmondása alap¬
ján a nyomtatás kommercializálódásának, a hírlapoknak és a regényeknek kö¬
szönhetik létüket, mivel a tollforgatók folytonos munkája révén fontos referen¬
ciapontokká váltak az emberek gondolkodásában (Anderson 2006). Vagyis
a , nemzetépítés" már a kezdetektől rá volt utalva mediális technikákra; a televí¬
zid és a rádió e tekintetben nem hozott újdonságot, csupán nagyobb hatékony¬
ságot tett lehetővé (Couldry és Hepp 2017, 176-177). A nemzeteknek mint el¬
képzelt, elgondolt közösségeknek az építése a mediatizáció digitalizációs szaka¬
szában is folytatódik, ráadásul az internet új lehetőségeket teremtett, mivel
a korábbiakhoz képest egyszerűbben és nagyobb távolságokon átívelve jutnak el
a nemzeti közösségekről szóló reprezentációk a megcélzott közönséghez (Couldry
és Hepp 2017, 177). A digitalizáció azonban Couldry és Hepp szerint a tekintet¬
ben is újdonságot hozott, hogy a nemzettől eltérő kategóriákat alapul vevő elkép¬
zelt közösségek politikai projektjei is erőteljesebben meg tudnak nyilvánulni.
Ilyen lehet az , európaiság" nemzeteken átívelő eszméje vagy az új baloldali poli¬
tikai mozgalmak, melyek szintén országhatárokon átívelő közönségeket kívánnak
megszólítani, legyen szó környezetvédőkről vagy a globalizációval kritikus bal¬
oldali mozgalmakról (Couldry és Hepp 2017, 178-179). E kollektívumok lehet¬
nek formálisan szervezettek vagy illékony tömörülések.
Vannak azonban olyan esetek az online világgal összefüggésben, amikor
közösségiesedési folyamatok nélkül vonnak össze cselekvőket különböző kategó¬
riákba, az ilyen esetekre célszerű a kollektívum helyett az aggregátum kifejezését
használni. Ebben az esetben a cselekvőket nem köti össze odatartozás-tudat, s
az aggregátum kategóriája nem értelemteli számukra. Az aggregátumok legtöbb¬
ször a korporációk gazdasági érdekei miatt léteznek (Couldry és Hepp 2017, 183).
Az aggregátumokra példák a cégek által a marketingstratégiájuk keretében az on¬
line világban , fentről lefelé? létrehozott , brandközösségek" (egy márka/cég kö¬
zösségimédia-felületének kedvelői, egy hírlevélre feliratkozottak stb.), amelyek
a digitalizáció előtti időszak brandközösségeihez képest — melyek tipikusan in¬
kább alulról építkeztek és a keretükben alkalmanként személyes interakciókra is
sor került -, meglehetősen mesterségesek. De az aggregátumokra jelentenek pél¬
dát az ún. ratingplatformok is, amelyek felhasználói szolgáltatásokat értékelnek
(például éttermeket). Az ilyen platformok , recenzensei" egymással nincsenek
kapcsolatban, és végső soron ingyen munkát végeznek a tevékenységüknek teret