Seite 44 [44]
42 + AZ ÉLETVILAG MEDIATIZALODASA
hanem beilleszkedtek az elektromosság elrendezte új keretbe. Az elektrifikäcié
szakasza nem valamely konkrét találmányhoz kapcsolódik, hanem a különféle
technikai eszközök elektromos alapra helyezése a lényege. Az elektrifikáció így
valójában nem más, mint a mediális technikák fokozatos beillesztése elektromos¬
ságon alapuló hálózatokba és infrastruktúrákba. E szempontból kiemelkedő je¬
lentőségű a bármilyen elektronikai technika működtetéséhez szükséges elektro¬
mos hálózat fokozatos kiépítése, és különösen az elektromos távírói, telefonos,
rádiós, majd televíziós infrastruktúra kialakítása. A mediális környezet ennek
során egyre sokszínűbbé válik, és az egyes elemei az elektromos infrastruktúra
révén egyre szorosabban, hálózatosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes médi¬
umok talán nem is annyira fontosak e szempontól, mint az, hogy hálózatosan
kapcsolódnak egymáshoz. Az elektrifikáció révén új, nagy terekre kiterjedő kom¬
munikatív terek jöhettek létre (Couldry és Hepp 2017, 44—48).
A társadalmi valóság mély mediatizációjának harmadik hullámát jelenti
a digitalizáció, mely a 20. század közepén jelent meg és a jelenben is érezteti a ha¬
tását. A digitalizáció szakasza leginkább a számítógéphez, okostelefonokhoz és
az internethez kötődik. E hullámban még szorosabban összekapcsolódik minden
média egymással, az összekötőkapocs immár maga az internet, amely az új alap¬
infrastruktúrává válik (bár maga is előfeltételezi az elektromosságot). A tárgyalt
időszakban tehát, az internet zárt hálózatból mindenki számára hozzáférhető
infrastruktürävä vält (läsd megaz 1. 1. fejezetet), olyan online térré, melyet az élet
minden tevékenysége számára lehetséges (és egyre inkább szükséges) használni,
s amely különösen a 2000-es évektől egyre fokozottabban kommercializálódott
(Couldry és Hepp 2017, 48-52).
Kônyvükben Couldry és Hepp bizonytalanul ugyan, de úgy látják, körvona¬
lazódika 2010-es évektől kezdve a mediatizáció új hulláma, amelyet datafikációnak
neveznek (Couldry és Hepp 2017, 52). A megfogalmazásuk nem egyértelműek
abban, hogy a datafikációt teljesen új szakasznak tartják-e, vagy csupán
a digitalizáción belüli átrendeződésként. A datafikáció összességében a nagy adat¬
bázisok és halmazok egyre nagyobb társadalomszervező erejére utal, mivel az ada¬
tok gyűjtése, elrendezése, elemzése nem semleges folyamat, hanem profitorientált
cégek végzik e tevékenységeket, és ezzel hatást gyakorolnak a mindennapi cselek¬
vők ténykedésére és tudására (vö. III. 3.3. fejezet).
A mély mediatizáció elméletét — a mediatizáció jelenségével már a Coulrdryval
közös kötet előtt is behatóan foglalkozó — Andreas Hepp fejlesztette tovább
a Deep Mediatization |Mely mediatizäciö] cimü kötetében (Hepp 2019). Ebben
Hepp már egyértelműen amellett érvel, hogy a datafikáció nem önálló
mediatizációs szakasz, hanem csupán a kölcsönös vagy hálózatos kapcsolódások
(interrelatedness, interconnectedness) logikáját egyre erőteljesebben kibontakoz¬
tató trend magán a digitalizáció hullámán belül (Hepp 2019, 16: 5. jegyzet).