Seite 43 [43]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA " 41
ugyan fontosak, de inkább csak abból a szempontból, hogy az elrendeződésben
milyen változást okoztak. Összességében a (mély) mediatizáció történetét úgy
kell felfogni, hogy egyre több médium jelenik meg, a különféle médiák pedig
egyre jobban összefonódnak egymással, ami miatt egyre komplexebbé válik a me¬
diális környezet.
A mediatizáció minden egyes hullámában új és új mediális környezet jön létre,
amelyek nem csupán valamely meghatározott médiumhoz kötődnek, s amelyek
eltérő módon érintik a cselekvőket. Couldry és Hepp a mediatizáció történetét
nem az ős- vagy ókortól kezdve tárgyalja, hanem — némileg kézenfekvőbb módon
— a 15. századtól kezdve. A mediatizációnak három olyan szakaszát különítik el,
amelyek eltérő mediális konfigurációt alkotván befolyásolták a társadalmak fel¬
épülését és amindennapi interakciókat (valamint kérdőjelesen egy negyedik kor¬
szakot is megemlítenek). A mediatizáció első hullámának fontos momentuma
volt a könyvnyomtatás feltalálása, ami akönyvek létrehozásának mechanizálását
jelentette (Couldry és Hepp 2017, 40-44). A nyomtatás a könyvek tartalmán,
megjelenésén, szerkezetén nemigen változtatott, nem is azonnal hozott el vala¬
miféle forradalmi átalakulást, inkább egy elnyújtott átalakulási folyamatot ösz¬
tönzött. A mechanizáció során a nyomtatott könyvek mellett olyan új formák is
megjelenhettek, mint a poszterek, szórólapok, pamfletek vagy később a sajtó.
Érdekes módon ugyanakkor a kézzel másolt kéziratok sem tűntek el. Míg koráb¬
ban a szövegek kézi másolása a műveltség továbbadásának kizárólagos médiuma
volt, addig ezt a szerepet immár a nyomtatás tölti be, s a kézzel írt szövegek más
feladatot látnak el: a politikailag érzékeny és vitatott témák terjesztésének egyik
módjává válik a kézírással történő másolás, de a mélyen személyes tartalmak szá¬
mára is a kézírást tartják immár a legmegfelelőbb kifejezési formának (például
naplóírás). A korszakban a nyomtatás és a kézzel írt szöveg nem egymás ellenté¬
teiként, hanem kiegészítőiként jelentek meg, kölcsönösen hatottak egymásra (így
például nyomtatott könyvek jelentek meg a szép kézírásról, kalligráfiáról).
A nyomtatás azért is volt olyan fontos, mert a transzlokális kommunikáció lehe¬
tőségét minden korábbinál nagyobb mértékben biztosította. A nyomtatás jelen¬
tőségét azonban nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy a könyveket milyen
példányszámban nyomtatták ki, mert a példányszám nem felelt meg a tényleges
olvasói közönségnek, mivel az olvasás jó ideig kollektív, például olvasói körökben
zajló tevékenység volt. A mechanizáció révén a 15-19. századig egyre több társa¬
dalmi csoport kapcsolódik be az írásos kultúra fogyasztásába és termelésébe, ami
alapvetően alakította át a modern társadalmak életvilágát (a mechanizációhoz
lásd Couldry és Hepp 2017, 40-44).
A mediatizáció következő szakasza, az elektrifikáció hozzávetőlegesen a 19.
század harmadától a 20. század közepéig tartott (Couldry és Hepp 2017, 44—48).
A korábbi korszak, ebben az esetben a mechanizáció vívmányai itt sem tűntek el,