Seite 45 [45]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 43
A mély mediatizáció ezek alapján azt jelenti, hogy , a társadalmi életünk minden
területe szoros szálakkal kapcsolódik a digitális médiumokhoz és a mögöttük
meghúzódó infrastruktúrához" (Hepp 2019, 5). E médiumok pedig a maguk
részéről egyre komputerizáltabbak, egyre inkább szoftverek vezérlik őket — ez
a folyamat azonban átcsap más területekre, aminek hatására olyan technikai esz¬
közök is mediatizálódnak, amelyek korábban nem vonódtak be ebbe a folyamat¬
ba (így például az autó is egyre inkább szoftvervezérelt, sok , okos? funkcióval
ellátott eszközzé válik) (Hepp 2019, 6). De a korábbi médiumok is beilleszkednek
a digitalizált világ hálózatosan összekapcsolódó világába, így például a rádiózás
is nagy mértékben internetes rádiózás manapság, de hasonló folyamatok figyel¬
hetők meg a telefon, a televízió és más médiaformák kapcsán is (Hepp 2019, 6).
A mediatizáció elméletét egészíti ki fontos tanulmányában Ollinaho (2018),
aki szerint a jelenbeli folyamatokat nem pusztán az életvilág mediatizációjaként
értelmezendők, hanem a virtualizációjaként. Ollinaho (2018) alapján nemcsak
arról van szó, hogy egyre több kommunikációnk médium által közvetített, vagy
hogy egyre jobban áthatják a mediálisan közvetített elemek a szemtől szembeni
interakciókat, hanem a technikai infrastruktúrák által az életvilág egészen új
területei jönnek létre az online szférában, például az e-sportok, a sokszereplős
online játékvilágok vagy a közösségi média. Mindezek alapján az életvilág sze¬
rinte virtualizálódik, nem mediatizálódik. Ollinaho elgondolása azonban való¬
jában nem ellentmond a mély mediatizáció elméletének, hanem inkább kiegészí¬
ti, mivel az sem zárja ki az új életvilágbeli szegmensek kialakulásának lehetőségét
az online szférában.
Összefoglalva, a mély mediatizáció hatására az életvilágok felépülésükben
a technikai infrastruktúráktól és az egymással hálózatosan összekapcsolódó mé¬
diumoktöl függenek. E körülmények közepette nagyon sokféle technikai eszköz¬
zel lépünk kapcsolatba (számítógép, okostelefon, projektor, mikrohullámú sütő,
termosztát, okos karóra, szoftverek, autók stb.), amelyek tovább fokozzák az élet¬
világ Don Ihde és Albert Borgmann által leírt technicizálódását. Minél több
technikai eszközt használunk a mindennapokban, annál több megtestesülési,
hermeneutikai, mássági és háttérviszonyt létesítünk a technikai eszközökkel,
egyre szorosabb technikai-társadalmi komplexumot létrehozva ezzel.
3. Az életvilág szerkezetének átalakulása
Az életvilág a fenomenológiai megközelítés számára az a megkérdőjelezetlen
háttér, amely előtt a természetes beállítódásuk alapján cselekvő egyének értelmes
tapasztalatokra tehetnek szert, ami azonban nem jelenti azt, hogy az életvilág
homogén volna számukra. Schütz és Luckmann az életvilág három dimenzióját