Page 24 [24]
OCR
22 + AZ ELETVILAG MEDIATIZALODASA fel. A technológiai információ veszélye, hogy elmossa a tény és a fikció, az eleven valóság és a virtuális valóság különbségét (Tijmes 2001, 31-32). Az infokommunikációs eszközök által lehetővé tett interakciókra alkalmazva ez tehát azt jelenti, hogy az online világ egy olyan ,álvalóságot" képez, mely a , valós" világot fenyegeti — hasonlóan a szimulákrumok által létrehozott hiperrealitás baudrillard-i (1996) elméletéhez. A kiutat ebből a szituációból csak az jelentheti Borgmann szerint, ha ragaszkodunk a valósághoz, és megpróbáljuk a különféle információtípusok helyes egyensúlyát létrehozni. Borgmann elméletének értékelése során érdemes mérlegelni az előnyöket és hátrányokat. A szerző kétségkívül hatásos koncepciót vázolt fel a modern technológiát átjáró logikáról. A mediatizált világ értelmezése számára megtermékenyítőek az eszközök jellegére vonatkozó gondolatai, hiszen úgy tűnhet, hogy az infokommunikációs eszközök használata eltávolít minket a társas világunktól, hogy általuk csupán a , normál" interakciók gazdagságának töredékét tapasztalhatjuk meg, s hogy ezen eszközök mélyen beágyazódnak a fogyasztói logikába, miközben a gépezetük a háttérbe lép. Kézenfekvő interpretációnak tűnik, hogy az online kommunikáció is részese a világtól való elszakadás (disengagement) folyamatának, sőt minden korábbinál radikálisabban előrehajtja azt, ahogy az a vélekedés is, hogy az interneten keresztül csupán valamiféle felszínes álvalósággal találkozunk, s felszínes interakciókban veszünk részt. Az éles szembeállítások ugyanakkor több kérdést is felvetnek. Valóban olyan élesen szembeállítható egymással a fokális dolog és az eszköz? Az eszközök valóban csupán a felszínes interakciókat és valóság-hozzáférést tesznek lehetővé? Valóban szükségszerű, hogy a fogyasztói logikával áthatott eszközök felhasználói eltávolodnak a környezetüktől, kiágyazódnak belőle? A modern technológiai eszközök sohasem tesznek lehetővé fokális gyakorlatokat? Ha egyszer a „virtuälis" valóság az emberek cselekvéseit, érzelmeit és ismereteik alakulását befolyásolja, vagyis amennyiben életük alakulására valós hatást gyakorol, valóban csupán álvalóságot jelent? Vagy épp ellenkezőleg, a valóságnak egy új, másféle logikának engedelmeskedő szegmense? Bár a technológiáról való gondolkodást számos érdekes szemponttal gazdagította, a borgmanni elmélet ezekre a kérdésekre nem kínál meggyőző válaszokat. 3. Don Ihde: ember-technika viszony és a technicizált életvilág A heideggeri elmélet az 1934-es születésű amerikai technikafilozófus, Don Ihde, a posztfenomenolögiai nézőpont képviselője számára is fontos hatást jelentett, aki ugyanakkor Borgmann-nál jóval kritikusabb a német gondolkodó kordiagnózisával és a technológia össztársadalmi hatására vonatkozó téziseivel kapcso
