Oldal 19 [19]
Sokféle sokféleség 17
lecserélése áll. Ennél azonban nem kevéssé lényeges a vallási sokféleséget abból
a szempontból is vizsgálni, hogy milyen módon járulhat hozzá a társadalmi
együttéléshez, annak demokratikus keretei között. Az utóbbi egy-két évtizedben
ugyanis, nemcsak Amerikában, hanem Indiában vagy a KKE-i országok közül
többenis azt tapasztalhattuk, hogy a vallások társadalmi jelentősége, befolyása
növekszik, dacára annak, hogy a személyes vallásosság foka csökkenőben. A val¬
lás társadalmi jelenléte és jelentősége újra eleven szakmai és társadalmi viták
tárgya. Ezekben egy sereg olyan kérdés és összefüggés merül fel, melyeknek
megfelelő és árnyalt tárgyalása kulcsfontosságú a konvivencia szempontjából.
E kérdések közé tartozik, többek között az, hogy a vallás és a vallási közösségek
milyen alkotmányos és politikai viszonyban legyenek a kormányokkal, milyen
garanciákat kapjanak működésükhöz, milyen elfogadható illetékességekkel
rendelkezhessenek a közügyek tekintetében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az
a társadalmi szerződés, amelynek egyik első megfogalmazását Rousseau pub¬
likálta 1762-ben (Rousseau 1910), majd számos filozófiai és politikai műben a
benne foglalt elveket vitatták, továbbfejlesztették, nos ez a társadalmi szerződés,
vagy ahogyan az eredeti publikáció címének a másik fele tartalmazza, a politi¬
kai jogok elvei, számos okból újra vitathatóvá vált. Benne pedig a vallásra és a
vallási közösségekre vonatkozó elvek szintúgy. Olyan globális, kontinentális
és regionális kihívások, sőt krízisek jelentek meg, hogy azok megrendítették
a demokráciának és az emberi jogoknak a magától értetődő alapjait. És ennek
következtében vagy ezzel párhuzamosan a társadalom vallási dimenziójára
vonatkozóan is új vagy régi-új kérdések merültek fel.
A legtöbbet vitatott és a legnagyobb sajtónyilvánosságot élvező vallással kap¬
csolatos téma a vallási közösségek, egyházak és a kormányok viszonya, illetve
a vallási szereplők részvétele a választási kampányokban. Legalább ennyire,
ha nem még inkább lényeges, hogy a vallások milyen módon és mértékben
tudnak hozzájárulni a közjóhoz, a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdéséhez,
az emberi méltóság megőrzéséhez vagy a nemzeti identitás megerősítéséhez.
Egyszóval sokkal többről és egészen másról van szó, mint kormány- vagy párt¬
politikáról, nevezetesen az emberi együttélés jelenleg legsúlyosabb kríziseihez
való hozzáállásról. Minthogy a vallásokról és a világnézetekről a sokféle sok¬
féleség alapján gondolkodhatunk helyesen, ezért az említett alapkérdésekkel
kapcsolatos gondolatmenetekben a vallás vallási sokféleségként lehet csak jelen.
A vallási közösségek különbözőségei, pluralizmusa beágyazódik a társadalmi
pluralizmusba, annak egyik dimenzióját jelenti. Ennek figyelembevételével a
vallási közösségek sokféleségét onnan nézve is vizsgálhatjuk, hogy a társadal¬
mi sokféleség hogyan jelenik meg bennük, és onnan nézve is, hogy a vallási
közösségek hogyan járulnak hozzá a társadalmi pluralizmus fenntartásához
és elevenségéhez. Ez a két megközelítés szorosan összefügg. Aláhúzására pedig