nyezetre. Így alakult ki a zöld kémia, s vált mára széles körben elfoga¬
dottá a tudományban és a vegyiparban is (Anastas- Warner, 1998). A
szabályrendszer egyik sajátossága, hogy visszatér a természetes meg¬
oldásokhoz, például a festékek leggyakoribb oldószere ma már a víz,
szemben a korábbi, szennyező, nemritkán rákkeltő, szerves oldószerek¬
kel. Ez a visszatérés ráirányítja a figyelmet a bibliai bölcsességre: , nincs
semmi új a nap alatt" (Préd 1,9). Modern, tudományos nyelven ezt fejezi
ki a konzervatív evolúció gondolata, amely szerint az evolúció során csak
olyan megoldások maradnak fönt, amelyek szervesen épülnek a korábbi,
már meglévő és időtálló anyagokra és módszerekre. Az alábbiakban ösz¬
szevetem a zöld kémia és a konzervatív evolúció alapelveit, és rámutatok
arra, hogy az előbbi megfelel az utóbbinak.
2.4.2 Konzervatív evolúció
Teilhard de Chardin jezsuita szerzetes munkássága alapján kiderült,
hogy a bibliai teremtéstörténet és az evolúció elmélete nem mond ellent
egymasnak (Teilhard de Chardin, 1980). Ha dsszevetjiik a teremtés hat
napját az Univerzum fejlődésének tudományos alapokon meghatározott
szakaszaival, formális párhuzam is kimutatható közöttük (Náray-Szabó,
2003). A Prédikátor könyvében fent idézett rövid megállapítást tovább
gondolva, leilhard ezt írja: , A Fejlődés egymásra következő (bármeny¬
nyire kritikus) küszöbein átlépve semmi sem jelenik meg végsőként a
Világban, mint ami előzőleg homályos tartalmú kezdetiségében ne lé¬
tezett volna."
Bizonyos szerkezetek, mint például az ősrobbanás után viszonylag
korán kialakult protonok, neutronok és elektronok, több milliárd éve
változatlan tulajdonságokkal maradtak fenn, mint az anyag bonyo¬
lultabb egységeinek, az atomoknak és a molekuláknak az építőkövei.
Állandó, a kémiai evolúció során kialakult építőkövekből állnak a szer¬
vezet vegyi gyárai, a fehérjék és az örökítő anyag molekulái, a nukleinsa¬
vak is. Előbbiek huszonegyféle aminosav-részletből, utóbbiak négyféle
nukleotidból épülnek fel, de kapcsolódásuk igen sokféle lehet, ezért a
fehérjék és nukleinsavak milliónyi változatát építhetik fel. Hasonlókép¬
pen állandóak az élővilág kezdetén kialakult sejtek, az élő szervezetek
elemi összetevői, amelyekből ugyancsak rendkívül sokféle élőlény állhat
össze. A bonyolult rendszerek tehát olyan időtálló egyszerűbb alkotóré¬
szekből állnak, amelyek tulajdonságai évmilliárdok alatt sem változtak,