Oldal 106 [106]
NEMES CSABA
A közjó alapelvét három pontban definiálja: 1. , A humánökológia elvá¬
laszthatatlan a közjó fogalmától, attól az alapelvtől, amely központi és
egységesítő szerepet játszik a társadalometikában. Ez , azoknak a tár¬
sadalmi életfeltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportoknak,
mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyeb¬
ben elérjék tökéletességüket" (156. pont). 2. ,...a közjó megkívánja a
társadalmi békét, vagyis egy bizonyos rend állandóságát és biztonságát,
amelyet nem lehet megteremteni az osztó igazságosságra való különös
odafigyelés nélkül, amelynek megsértése mindig erőszakot szül. Az
egész társadalom - és benne különösen az állam — köteles védelmezni
és előmozdítani a közjót" (157. pont). 3. ,...a közjó alapelve közvetle¬
nül - logikus és elkerülhetetlen következményként — szolidaritásra való
felszólítássá és a legszegényebbek első helyre helyezése melletti elköte¬
lezettséggé válik. Ez az elkötelezettség megkívánja a föld javainak közös
rendeltetéséből fakadó következtetések levonását..." (158. pont).
Ezt követik a megoldást kínáló fejezetek. Szó esik a nemzetközi
párbeszédről, a politika és a gazdaság párbeszédéről, az ökumenikus
párbeszédről. Ferenc pápa ugyanis mindenkihez szólni kíván, más fe¬
lekezetekhez is, nem csak a keresztény világhoz. Itt számos nemzet¬
közi megállapodást és megvalósításuk hiányosságait érinti részletesen.
A nemzetközi eszközökről a következőket írja: ,A XXI. század, mi¬
közben letűnt korokra jellemző irányítási rendszert tart fenn, a nemze¬
tállamok meggyengülésének tanúja, különösen azért, mert a nemzetek
feletti jellemzőkkel rendelkező gazdasági-pénzügyi szektor egyre in¬
kább eluralkodik a politika felett. Ebben az összefüggésben nélkülöz¬
hetetlenné válik olyan erősebb és hatékonyan megszervezett nemzetközi
intézmények kialakítása, amelyeknek a vezetőségét a nemzeti kormá¬
nyok közötti egyetértéssel igazságosan jelölik ki, és hatalommal vannak
felruházva a jogsértések szankcionálására. [...] a diplomácia példátlan
jelentőséget kap annak érdekében, hogy olyan nemzetközi stratégiák
létrejöttét mozdítsa elő, amelyek megelőzik a legsúlyosabb, végül min¬
denkit érintő problémákat" (175. pont).
A globális problémákra adandó válaszok között az egyik fontos feje¬
zet az ökológiai neveléssel és a keresztény lelkiséggel foglalkozik. Kiin¬
dulópontja az életstílus, jelenkorunk általános életvitelének, a , globális
önzésnek" a kritikája. Belátható, hogy a rossz példa rögzül és öröklő¬
dik. A 209. pontban a következőket írja: , Azokban az országokban,
amelyeknek a legnagyobb változtatásokat kellene végrehajtaniuk fo¬
gyasztói szokásaikban, a fiatalok új ökológiai érzékenységgel és nagy¬
lelkű szellemiséggel rendelkeznek, és néhányan közülük csodálatosan
104