Page 87 [87]
1.5 Jogi szemléletváltás
sítani. Az érintett közösségek véleményét, javaslatait a beruházó és a
hatóság akkor is figyelembe veszi, ha egyébként végül nem fogadják el
azokat. Ez esetben a civil oldalnak jogorvoslati lehetősége is van, ami
érzékeny időveszteséget jelenthet a beruházóknak, emiatt a gyakorlat¬
ban hajlanak a környezet védelmét szolgáló kompromisszumokra is.
Ténykérdés, hogy a hatásvizsgálati eljárás alapját azok a tanulmányok
képezik, amelyeket a beruházóval szerződéses viszonyban álló szakér¬
tők a beruházó számára készítettek, tehát az objektivitásuk minden¬
képpen megkérdőjelezhető. Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy az
érintett közösségek a szakmai civil szervezetek segítségével meg tudják
szervezni ezeknek a hatástanulmányoknak az érdemi kontrollját, és
egyértelművé tudják tenni az esetleges csúsztatásokat, hiányosságokat.
A hatásvizsgálati jogi forma sikerességét mutatja, hogy széles körben
elterjedt, ma már a nemzeti jogrendszerekben egy tucatnyi különböző
alkalmazásával találkozhatunk: a tervekre, az egyedi beruházásokra,
a már működő vagy éppen felhagyni készült beruházásokra, a csőd¬
és felszámolási eljárásokra, a természet- és kulturális örökség védelmi
ügyekre, sőt az országhatárokon átterjedő hatásokra is kiterjednek kü¬
lönböző hatásvizsgálati típusú eljárások.
1.5.2.2 Közösségi részvétel, környezeti demokrácia
A hatásvizsgálat jogintézményéből önállósodott és terjedt el még inkább
a közösségi részvétel joga. Lényegében minden olyan terv vagy köz¬
igazgatási eljárás során helye lehet, amely valamilyen kapcsolatban van
a környezet védelmével. Ez a nagyon széles környezeti demokrácia egy
olyan új társadalomszemléletet tükröz, ami véleményem szerint össze¬
függ az információalapú társadalom kialakulásával. Ma már az internet
segítségével mindenki tudomást szerezhet a számára fontos dolgokról, és
egyre többen rájönnek, akár egyénileg, akár közösségekben, hogy a saját
egészségük, környezetük és gyermekeik, unokáik egészsége, környezete
védelmében fel is kell lépniük. Meg kell tudniuk mindent az ezeket az
alapvető érdekeiket fenyegető tervekről, projektekről, fel kell használ¬
niuk az összes lehetőséget a befolyásolásukra, és ha nem járnak sikerrel,
jogorvoslatokhoz kell folyamodniuk. A közösségi részvétel három pillére
tehát az információhoz jutás, a beleszólás és a jogorvoslat joga.
A közösségi részvétel jogának kialakulásához szintén szükség volt
történelmi véletlenekre. Csak a kelet-közép-európai rendszerváltás lel¬
kes légkörében fordulhatott az elő, hogy egy környezetvédelmi aktivista
85