Page 80 [80]
FÜLÖP SÁNDOR
szakértői, jogi eljárások, végtelenbe nyúló jogorvoslatok értelmetlenné
tennék magának a jogszabálynak a célját: mire megszületne a jogerős és
végrehajtható határozat, a szennyezés már visszafordíthatatlan károkat
okozna. Az új eljárás zseniális: a Superfundban felhalmozott pénzesz¬
közök segítségével a hatóság azonnal a helyszínre siet és felszámolja a
szennyeződést, majd szépen komótosan hozzálát a költségek behajtásá¬
hoz, amihez a Superfund törvény igen jó pozíciókat biztosít a számára.
A szennyező ipari vállalat, a beszállítók, illetőleg a terület tulajdonosai,
használói egyaránt felelősségre vonhatók. Ha többen vannak, annál
jobb, bármelyiküktől követelhető akár a teljes összeg is, azután a fele¬
lősség arányában majd a felelősök eldönthetik egymás között az összeg
megosztását (egyetemlegesség és visszkereseti igény).
Az egészen kivételes amerikai jogi sikertörténethez azért hozzá kell
tennünk néhány megjegyzést. Az ilyen drákói szigorúságú felelősségi
jogszabályhoz az egyensúly és az igazságosság kedvéért a megfelelő
jogi kimentési lehetőségeket is biztosítani kell, hogy az egyes esetekben
valóban méltányolható egyéni érdekek is érvényesülhessenek. Ezeket a
kimentési lehetőségeket azután a nagy vegyi üzemek kiváló ügyvédei
eléggé kitágították és sok esetben sikerrel alkalmazták. Nem csoda,
hogy a Superfund a kétezres évek közepére elfogyott, a feltöltéséről
pedig az amerikai kormányok azóta sem tudtak gondoskodni.
A veszélyes hulladékkal szennyezett, felhagyott területek természe¬
tesen Európában is problémát okoztak. A kilencvenes évek elején itt is
elkezdődött egy jogalkotási folyamat, azonban minálunk nem ették a
kását olyan forrón. A Környezeti Felelősség Irányelv (ELD)! megszü¬
letésére több mint egy évtizedet várni kellett, és bizony a tartalma sem
lett olyan harapós, mint az amerikai példaképé. Mindenesetre a, ELD
célul tűzte ki a szennyező fizet elv érvényesítését az olyan esetekben,
amikor a , sértett" a környezet maga, azaz a talaj, a vizek vagy az élő¬
világ. A felelősök köre szűkebb, lényegében csak a tényleges, közvetlen
okozó (üzemeltető), aki a nagy dérrel-dúrral beharangozott szigorú,
vétkességre tekintet nélkül megállapítható felelősséggel (strict liabi¬
lity) tartozik az okozott környezeti kárért. Ez azt jelenti, hogy az ELD
ügyekben nem kell foglalkozni azzal, hogy a szennyezést mennyiben
okozták szándékosan vagy gondatlanul, , elegendő" csak az üzemeltető
tevékenysége és a kár közötti közvetlen okozati összefüggést bizonyíta¬
* Directive 2004/35/CE of the European Parliament and of the Council of 21 April
2004 on environmental liability with regard to the prevention and remedying of
environmental damage.
78