éppen adósságot csinálunk, aminek kamatos kamatait majd utólag kell
megfizetnünk (az ilyesmivel viszont nem szoktunk dicsekedni).
Végül, de nem utolsósorban, eleve a piacon kívül zajlik az értékte¬
remtő gazdasági tevékenység egy jelentős és nélkülözhetetlen része, el¬
sősorban a háztartások keretei között, továbbá önkéntes szervezetekben
és szolidarisztikus kapcsolatokban; ezek azonban nem tükröződnek az
üzleti forgalom mutatóiban. Márpedig az úgynevezett fejlődő orszá¬
gok mért gazdasági eredménye mögött gyakran nem is áll egyéb, mint
a piacon kívüli, hagyományos gazdaság tönkretétele, eszközeinek és
erőforrásainak kisajátítása és a korábban ott előállított értéket helyet¬
tesítő új, piaci szolgáltatások terjeszkedése. A GDP természetesen azt
sem mutatja, ami a szürke és fekete gazdaságban történik. Ez utóbbiak
kiterjedését a globalizáció korában többé becsülni is alig lehet, pedig a
világgazdasági folyamatokra (valamint a politikai változásokra, a hábo¬
rúkra, a közbiztonságra) gyakorolt hatásuk felmérhetetlen.
Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a világon realizált összjöve¬
delem egyre nagyobb része — éspedig drámai módon növekvő része —
keletkezik az úgynevezett papírgazdaságban, az egymással összefüggő
pénzügyi műveletek, biztosítási, tőzsde- és hitelügyletek zárt, öntörvé¬
nyű világában, távol a reálgazdaságtól, amelynek jövedelmét hatalmas
mértékben csökkenti növekvő kiszolgáltatottsága a pénzügyi szférának,
akkor megérthetjük, hogy a forgalmi mutatók miért nem a társadalmak
jólétét mutatják.
Ezért Daly és munkatársai kidolgozták a fenntartható gazdasági jólét
mutatóját (Index of Sustainable Economical Welfare: ISEW), amely
meggyőződésük szerint hívebben tükrözi a tényleges gazdasági teljesít¬
ményt. A társadalom jólétének alakulásához három mérőszám összegét
veszi kiindulópontnak: az egyéni fogyasztás, a közkiadások és a meg¬
takarítások (felhalmozott tőke) összegét. Ebből azonban levonásra ke¬
rülnek először is a védelmi kiadások — mindaz, amire az egyének, cégek
és államok biztonságuk védelmében kényszerülnek az erőszak, a társa¬
dalmi igazságtalanság és a létbizonytalanság világában. Majd levonják
a természeti és épített környezetet ért veszteséget, a kimerülő források
és nyelők pótlásának, illetve helyreállításának becsült költségét (a ter¬
mészeti tőke értékcsökkenését), továbbá azokat a közvetlen és közvetett
károkat és kiadásokat, amelyeket az emberhez méltó élet nélkülözhetet¬
len természeti feltételeinek romlása, pusztulása okoz. A mutatót később
tovább finomították és Genuin Progress Indicator néven publikálták.
A legfontosabb újdonság talán a környezet védelmére és helyreállítására