Page 22 [22]
LÁNYI ANDRÁS
tó árának tartanak még ma is. A biodiverzitás drámai hanyatlása és a
megművelhető földterület csökkenése milliárdos nagyságrendű népesség
megélhetését veszélyezteti közvetlenül. A klímaváltozás katasztrofális
következményeit jelenleg elsősorban a szubtrópusi országok szenvedik
el, de az elsivatagosodó, eleve túlnépesedett térségekből az éhség és az
elharapózó erőszak elől menekülő tömegek megjelenése kezelhetetlen
kihívássá erősödik más kontinensek lakói számára is. Egy szó mint száz,
a gazdasági sikermutatók mögött nem egy esetben társadalmi válságje¬
lenségek sorakoznak.
1.1.7 A gazdasági teljesítmény és mutatói
Mit mutatnak egyáltalán a nemzeti össztermék mutatói (GNP, GDP),
amelyekkel a gazdasági teljesítményt mérni szokták? A piaci forgalom
alakulását jelzik, az adott időszakban értékesített terméktömegből szár¬
mazó összes új jövedelmet (jövedelem - bevétel mínusz költségek). Olyan
költségekre azonban nincsenek, nem is lehetnek tekintettel, amelyek a
gazdálkodóknál közvetlenül nem merülnek fel, legyen szó a természeti
létforrásainkat ért veszteségről vagy a munkavállalók egészségi állapo¬
tának romlásáról stb. Ahogy Daly írja, , költségekkel jár az életet támo¬
gató ökológiai szolgáltatások kimerítése, szennyezése és pusztítása, a
szabadidő feláldozása, az elvégzett munka haszontalansága, a közösség
szétzilálása, például a tőke mobilitásának fenntartása érdekében, más
fajok élőhelyeinek megszállása és a jövő nemzedékek örökségéből egy
jelentős rész eltékozlása. Nemcsak hogy nem mérjük ezeket a költségeket,
hanem gyakran hallgatólagosan haszonként számolunk velük, amikor a
szennyezés megtisztítását a GNP részének tekintjük, ellenben elmulaszt¬
juk levonni a megújuló természeti források értékcsökkenését és a nem
megújuló természeti források kimerítését." (Daly, 2005) A betegségek
elharapózása, tudjuk, még növelheti is az egészségügyi ágazat forgalmát.
Ha pedig egy tó élővilágát, mondjuk, nádvágással, partfeltöltéssel, víz¬
szennyezéssel pusztítjuk, annak következményei rendszerint csak évekkel
később okoznak, ha egyáltalán okoznak, jövedelemkiesést az idegen¬
forgalomban vagy a halászat terén, míg az ingatlankereskedelemben, az
építőiparban vagy a vendéglátásban jelentkező bevétel már rövid távon is
látványosan növekszik. Az sem derül ki a növekedési mutatókból, hogy
vajon jövedelmünkből és megtakarításaink kamataiból élünk-e (ami jó
dolognak számít), vagy éppen a tőkénket emésztjük, mondjuk, eladogat¬
juk ingóságainkat, a kivágott gyümölcsös faanyagát értékesítjük, vagy
20