Page 111 [111]
NIETZSCHE ÉS A GLOBALIZÁCIÓ
németség (das Deutsche) rejtett bensője nem tud egésszé fejlődni, legfeljebb csak
szétdarabolt, töredékes, vagyis hamis alakban képes fejlődni és megnyilvánulni.
Ezért gyenge és alárendelt marad a németség benseje (das Innere), és nem tud
adekvát külsőt ölteni, holott talán gazdagabb más népek benső világánál. Ez az
Innerlichkeiít-gondolat bizonyos veszélyeket rejt magában, melyek politikai cé¬
lokra könnyen manipulálhatók - és manipulálták is őket, hivatkozva arra, hogy
a németség töredékes és szeszélyesen ki-kitörő bensőségessége (Innerlichkeit)
időnként megdöbbenti akár az egész világot." Nietzsche számára ennek azonban
más következményei vannak: az elfojtott és összezavart belső tartalom lassan
elsorvad, a személyiség elgyengül, és a szakadék tartalom és forma között egyre
tágul és mélyül, egészen , a barbárság iránti érzéketlenségig”,!° a tartalom nél¬
küli idegen és üres formáig. Így a személyiség tömeggé, a kultúra civilizációvá,
a nép csőcselékké, a képzés képpé, a forma uniformissá silányul. Az uniformizált¬
történeti képzésű és műveltségű (gebildet) embereknek nincs nemük, még csak
nem is semleges neműek, hanem nemtelenek: örök-objektívek, tehát szubjekt(um)
nélkiiliek.”°
Ezért a történeti perspektíva által tönkretett németség az absztrakció népe,
ami — a történeti kepzes következmenyekeppen - „felremüvelt” (verbildet) ben¬
sőséggel rendelkező képzett emberekből (Gebildete) és — az elsatnyult ösztönök
következményeképpen - gyenge bensőséggel rendelkező képzetlenekből
(Ungebildete) áll.
Ez a középszerű néptömeg kigúnyolja és megveti az alkotó szellemet, amely
ugyan nem betegedett bele a történeti perspektíva elburjánzásába, de mint , ma¬
gányos tudó emberen" és , túltáplált bölcsön" rajta is eluralkodott az undor.
A modern ember pusztulásra van ítélve:
Ahogy a császárkor római polgára rómaiatlanná vált a rendelkezésére álló földke¬
rekség tekintetében, ahogy a felé özönlő számtalan idegenség közepett elveszítette
önmagát, és e kozmopolita isten-, szokás- és művészetkarnevál forgatagában elfajult,
úgy kell járnia a modern embernek is, aki szüntelenül egy világkiállítás ünnepélyét
nr
rendezteti magänak tôrténészmüvészeivel; élvezked6 és tébläbolé nézôvé lett, és olyan
18 A német Innerlichkeit politikai veszélyeit többek között Ihomas Mann dolgozza fel Doktor
Faustus (1947) című regényében: gondoljunk csak a Winfried-egyesület ifjú diákjainak a német
Innerlichkeitről és az elzártságból, a provincializmusból való kitörés lehetőségeiről folytatott
heves vitáira, mely kitörési lehetőségek a regényben nemcsak a hatalmi politikában, hanem Adrian
Leverkühn zenei kísérleteiben is nyomon követhetők. Részletesebben lásd jelen kötet Ihomas
Mann: Doktor Faustus. A pusztulás dimenziói című írását.
19 Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról, 121.
20 Nietzsche itt a német nyelv három grammatikai neme (genus) és a természetes nemek (sexus)
adta nyelvi játék lehetőségeivel él.
+ 109 +