Seite 330 [330]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
A legjobb lenne bombabiztos spájz, ahová be lehetne zárkózni és csak
akkor kijönni, amikor a békét aláírták. Ez lenne az élet maradéktalan megol¬
dása. Ez jelzi, hogy a háború kitörése pillanatában az emberiség hol állt, mit
gondolt, mit érzett, milyen Hatalmakat szolgált és milyen életet élt.
2.
Aki ebből a légkörből kiesik és a tényleges, aktív, aktuális, reális háborúba
lép, az hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó, de igen heves válságon esik át.
Ezt a válságot kivétel nélkül minden katona átéli, aki a háborúban részt
vett és az ellenség közelében elég ideig tartózkodott ahhoz, hogy a válság
eredménye benne megszilárdulhatott, sőt határozott magatartássá lehetett.
Ettől a pillanattól kezdve a katona az anyaorszägbelitél ezen az igen lénye¬
ges ponton elvált. És ez az a pont, ahol ketten egymást már nem értik. Az
anyaországbelit a frontkatonától alapvető módon elválasztja és életük egész
tartamára el is fogja választani, hogy az anyaországbeli a katonát nem érti
többé. Miért" Mert a katona az ősi Rettegés nevű Hatalom bűvöletéből ki¬
szabadult. Az otthoni ember alapvető magatartása az életben: az Ur-Angst;
a katona alapvető magatartása, hogy az élettől nem retteg. Mindennemű
biztosításból kilépett, a kamra-világszemlélet belőle eltűnt, a bombabiztos
spájz ideálja értelmét vesztette.
3.
(A tűzkeresztség tömeglélektana)
A legelső fütyülő golyó, a közelben robbanó legelső tüzérségi lövedék, vagy
repülőbomba a katonát minden eddigi élményétől, egész eddigi életétől ra¬
dikálisan, egyetlen pillanat alatt és brutálisan eltépi. A tűzkeresztség első
perce éppen ezért semmi egyéb, mint a vákuum-élmény. Tökéletesen egye¬
dül vagyok, mindenkitől elszakadtan, önmagam múltjától éppen úgy, mint a
legközelebb álló embertől, senki sem segít rajtam, semmibe nem kapaszkod¬
hatok, teljesen és visszavonhatatlanul magamra vagyok utalva. Űrben vagyok
és mindaz, amit eddig éltem, rólam szempillantás alatt leszakadt.
A vákuum élménye alig több, mint egy-két perc. A tiszt vezényszava, a
parancsnok hangja felrázza. Minden erejét megfeszíti, hogy ebből az irtóza¬
tos űrből kijusson. A legalkalmasabb út ehhez: azt tenni, amit a többi. Újra
belépni a kollektívumba. A parancsnak engedelmeskedni. A katona a tűz¬
keresztségig az anyaország kollektívumában él. Még akkor is, ha hivatásos
katona. Attól kezdve, hogy az ellenség tüzébe került, igazi katona lett, mert
328