Page 114 [114]
BIRHER NÁNDOR
"Tamás az igazságosság fogalmát tovább finomítva bevezeti a iuszizia com¬
mutativa és a iustitia distributiva mint részleges igazságosság fogalmait is.
Ezeket a fogalmakat összeveti a iustitia legalis fogalmával az alábbiak szerint:
, Ezenkívül, »a közjavakat lehet igazságosan elosztanis, ahogy a Filozófus mondja
(Ethic. V)) [7. fej.]. Amde a közjavak a törvenyes igazsägossäghoz tartoznak. Tehät
az osztó igazságosság nem a részleges, hanem a törvényes igazságosság része."
A fogalom pontosítása során kiderül, hogy a háromféle igazságosság fo¬
lyamatos kapcsolatban van egymással, úgy, mint ahogy egy háromszög be¬
fogója és átfogója kapcsolódik egymáshoz. A törvényes igazságosság bizto¬
sítja — ahogy ma mondanánk -— a közjogi jogviszonyokat. , Ezért a törvényes
igazságosság feladata a privát személyek javainak a közjóra való irányítása, de
fordítva: a közjónak elosztás által privát személyekhez való juttatása a részleges
igazságosság actusa."
A iustitia distributiva ezt az elosztást szabályozza.
»---azt kell mondanunk, hogy az osztó igazságosságban valamely privát sze¬
mély annyiban kap valamit, amennyiben az egész tulajdonából jár valami a
résznek, amint mondottuk. Ez pedig annál nagyobb, minél fontosabb szerepe
van a résznek az egészben. Ezért az osztó igazságosságban annál többet kap
valaki a közös javakból, minél fontosabb szerepe van annak a személynek a
társadalomban. Ezt a fontos szerepet az arisztokratikus társadalomban az
erény, az oligarchikus közösségben a gazdagság, a demokráciában a szabadság,
és egyéb közösségekben más és más határozza meg. Ezért az osztó igazsá¬
gosságban a középső értéket nem a dolgok közötti egyenlőség szerint kapjuk
meg, hanem a dolgok és a személyek közötti arány alapján: ahogy megelőzi az
egyik személy a másikat, ugyanúgy felülmúlja az egyik személynek adott dolog
azt, amit a másik személy kap. Ezért mondja a Filozófus [Ethic. V., 6, 7. fej.],
hogy az ilyen középső értéket xmértani arányx szerint kapjuk meg, amelyben
az egyenlőséget nem mennyiség, hanem arány alapján vesszük figyelembe."
A iustitia commutativa a magánjogi viszonyokat szabályozza. Ezekben a felek
egymás mellé rendeltek, itt az elosztás kölcsönös egyenlőségére kell törekedni.
, De a kölcsönös igazságosságban az egyik személy a másiknak annak a dolog¬
nak a fejében ad valamit, amit kapott, amint ez leginkább az adásvételben lát¬
ható, amelyben elsődlegesen található meg a kölcsönös ügylet mivolta. Ezért a
dolgok között kell egyenlőségnek lennie: amennyivel növelte az egyik személy
a maga tulajdonát a másikéból, annyival többet kell visszaadnia a másiknak.
Így jön létre az egyenlőség a xszámtanix középső értékre figyelemmel [...]7"
° Uo. g. LXI, 1.
4 Uo. g. LXI, 3.
1 Uo.
112