Page 384 [384]
382 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
„hantiul” Es oroszul is megírja, egyszerű rímes, ritmikus szövegben. Verselése
inkább naivan bájos, esetlen, semmint professzionális."
Vjalova életműve elsősorban autobiografikus, alapvetően a helyi hagyomá¬
nyokra épít. Olyan történeteket dolgoz fel, amelyeket gyerekkorában hallott,
amelyek azokon a hiedelmeken alapulnak, amelyekkel akkoriban találkozott.
Saját történetei mellett tudatosan gyűjti előadásaihoz a meséket, mondákat:
egyrészt a könyvtárban keresi az északi népek folklórgyűjteményeit, másrészt
beszélget ismerősökkel, mesélteti őket.
Verseinek szereplői , hanti" hiedelemalakok, istenségek, szellemek, ször¬
nyek, egyszerű emberek, erdei állatok. Ugyanezek szerepelnek a szövegeket
illusztráló kivágásokban is: állatok, növények, az erdő, halászó és vadászó
emberek, , hanti" istenségek. Az előadások alapjának tekinthető történetek,
hiedelemmondák azok, amelyeknek a legtöbb kapcsolata van a vaszjugáni
hantik kultúrájával, ennek ellenére a barkács-technika"" a hiedelmekhez való
viszonyában is erőteljesen megjelenik. Világképe változékony, kialakulatlan,
alapja egy idealizált természeti vallás, ahol minden mindennel összefügg,
semmi sincsen véletlenül, semmi sem csak önmaga helyén áll, , a tárgyaknak
mágikus tartalmuk is van".""! Bátor asszociációk kapcsolják össze a világot, a
kultúrákat. Ezt a világot olyan Erdei szellemek, Vízi szellemek, Erdei asszo¬
nyok, Tűz úrnők népesítik be, akik bármely más vallásban szerepelhetnének.
,Amulettek” cimü képeslapsorozatäban®’? olyan elemeket ötvöz, amelyeket
talán kapcsolatba hozhatunk a hantikkal vagy más, Szibériában, Oroszország¬
ban általánosan elterjedt hiedelmekkel, de bátran bevon olyan motívumokat
is, amelyeknek vajmi kevés kapcsolódásuk van Szibériához: a méh Diána
szimbóluma, míg a madártollban Ré és Thot szimbólumára ismer rá.
Filológiai pontosságot nem vár el magától. Ez nemcsak barkácsolásában
érhető tetten, hanem esetleges tévedéseiben is. Csak egy példát kiemelve: a
Nap, amely a hantiknál kifejezetten női princípium, történeteiben férfiként
szerepel.
§69 Jönk-junk és Jarjak (A Vízi-szellem és a durbincs) (2009]. , Jönk-junk vigyáz a folyóra" — /
Mondták hajdanában. / Jönk - víz, junk - szent szellem. / Valóban ez a szóbeszéd járt. //
A Vaszjugánban Jarjak, a durbincs / éldegélt, de nem csak úgy. // A kis halakat megette,
/ A nagyobbakat szétkergette. // Ezt az egész felbolydulást / Vont-junk éberen figyelte.
/ Jarjak büntetése mellett döntött. / Az örvénybe kergette a gonoszt. // Nincs ott fény,
nincs étel. / Tüskéket növesztett Jarik. / A folyóban a halacskák megnőttek. / A partot
gázlómadarak tapodják. // A tüskés durbincs felbukkant a folyóban. / Még mindig a
helyzet magaslatán, / Úrnak szólítják őt. / Elismerő hódolattal illetik. // Hogy a durbincs
hatalmát megízlelhessük, / Csontok halmát kell összerakni. / Micsoda finom halleves!
(halászlé) / És ráadásnak ott az ikrája! / Beveted a horgod a folyóba. / Várod a kapást a
parton. / Nicsak, hatalmas fodrok. / Siess a horgod kikapni. / Nagy halak helyett / A mi
urunk a bátor, / Bekapta a horgot, de lám, / Nem adja meg nekünk magát.
§70 Lévi-Strauss 1966.
871 Vjalova é. n.
872 Vjalova 2014.