Page 356 [356]
354 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
a szentély , osztják" nevét." Terepmunkám központja, Ozernoje település
is szerepel a regényben, ugyancsak kihalt , osztják" faluként, amelyhez csó¬
nakon közeledve Jugána így énekel:
A halott falu partjához ember érkezett.
Ki foglalta el a Sámán házát?...
Ki idézte fel az őseit?
Vagy épp egy rossz szellem rejtőzött el az emberek előlt"97
Regényében Seludjakov tehát — annak ellenére, hogy rengeteg ismeretet
belecsempészett regényébe róluk - eltűnt, múltbéli népként írja le az „oszt¬
jákokat", és megkülönbözteti a ma is itt élő , hantiktól" és evenkiktől.
E mögött feltehetően egyrészt az evenkik nagyobb elfogadottsága, fokozott
egzotizmusa áll, másrészt pedig az , osztják" és a , hanti" szavak közti
kettősség, ami fontos szerepet tölt be az , osztjákokról" kialakuló képben. Az
evenkik kiemelkedő szerepét kell sejtenünk amögött is, hogy a Vaszjugánra
gyerekként kitelepített Valentin Resetko ugyancsak az evenkikről mintázta
meg Agafját, Csernovodje című regényének föszereplöjet.’”®
Fontos párhuzam, hogy a vaszjugáni , hantik" között a , tunguzoknak",
az evenkiknek a regénybelihez hasonlóan fontos szerepük volt. A Vaszjugán
mellett is fel-felbukkanó evenkik a szimi evenkihez tartoznak, "? és a Vasz¬
jugánra a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején vándoroltak
at az Ob keleti oldalar6l.8°° Ma a Vaszjugán régiójában igen kevesen vannak,
1998-ban a Kargaszoki járásban 34 evenki, kifejezetten a Vaszjugán mellett
pedig 7 fő élt. 2018-ban azonban már meg sem jelentek a statisztikákban, "0!
sőt az egész Tomszki megyében elenyésző a számuk, a 2010-es népszámlálás
adatai szerint a teljes megye területén összesen 95-en nevezték magukat even¬
kinek.°% Amikor az Obnak a Vaszjugánhoz közeli régiójában megjelentek, a
terület már sűrűn lakott volt szölkupok, illetve hantik által, akik elsősorban
a folyók mentén telepedtek le, mert legfontosabb gazdálkodási ágazatuk a
halászat volt. Az evenkik beilleszkedtek ebbe a letelepedési rendbe, és a hantik
és szölkupok által alig lakott sűrű erdőségeket foglalták el, ahol rénnyája¬
iknak elég rénzuzmó nőtt. A folyó menti területeken is meg-megjelentek,
796 Uo. 50. A regény kis, kerek tó partjára helyezi a szent helyet, ami — a többi leírással együtt
—- megkönnyíti forrásának beazonosítását: nagy valószínűséggel Grigorovszkij (1882) és
a Kulemzin-Lukina szerzőpáros könyvét [1977] forgatta.
797 Seludjakov 1981: 53.
798 Resetko 2007.
799 A leíráshoz lásd: Trofimenko 1997; Makszimova 2001.
§00 Vasziljevics 1969: 6.
§01 A Kargaszoki járás népesség-nyilvántartási statisztikája, 1998; www.kargasok.ru (utolsó
letöltes: 2020.08.30.).
82 MabopmarnoHHBle MATePHAJBI 06 OKOHYATEIIBHBIX HTOrax Bcepoccuñäckoï reperrncu
HaceneHua 2010 rona.