Page 156 [156]
154 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
a vegyes házasságokat: ,,...az apám ugyancsak kitelepítettet akart feleségül
venni, de félt összeveszni a parancsnokkal. Ő nem engedte meg, nem lehet
házasodnia. De hát a parancsnoknak joga volt lelőnie bárkit."
Természetesen ugyanezen okok miatt kitelepített férfiak is házasodtak
,osztják" nőkkel, ezek azonban a visszaemlékezésekben sokkal kevésbé
jelennek meg. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a legtöbb ilyen visz¬
szaemlékezést megözvegyült , osztják" asszonyoktól jegyeztem le, akik erre
egyáltalán nem tértek ki, feltehetően nem is így élték meg a házasságukat.
A kitelepített asszonyok tehát a vegyes házasságokat gyakran afféle ál¬
dozatként értékelték, amit az életben maradásért hoztak. Ez a felhang ter¬
mészetesen nem része az , osztjákok" visszaemlékezéseinek. Sőt azt sem
fogalmazták meg bennük, hogy ez a házasodási gyakorlat egyértelműen
negatív hatással lett volna az , osztják" kultúrára. A kezdeti évek nehézségei
után ugyanis az esetek túlnyomó többségében a vegyes család életmódja az
orosz minta szerint változott meg, a központosítás hatására pedig ezek a
családok gyorsabban költöztek be a központi településekre. A közös gyerekek
is elsősorban oroszul tanultak meg. Mindez azt jelenti, hogy a vaszjugáni
,osztjákok" viharos sebességű eloroszosodásában a vegyes házasságoknak
vitathatatlanul kiemelten fontos szerepe volt.
A szökések
A szökés, vagyis az, hogy a kitelepítettek közül sokan a terület földrajzi
adottságait kihasználva megpróbáltak visszaszökni korábbi lakóhelyükre
vagy egyáltalán a , nagy földre" ?? mind a kitelepítettek, mind az , osztjákok"
visszaemlékezéseinek vissza-visszatérő eleme. A Vaszjugán mellől bár több út
kínálkozott a szökésre, ezek mindegyike a folyó felső folyásától a Vaszjugáni
mocsáron keresztül vezetett nyugatra, délnyugatra. Ezek az utak a mocsáron
túl egy másik közigazgatási területre, az Omszki megyébe vezettek, elsősor¬
ban a Tarai és a Znamenszkiji járásokba, vagy éppen a Novoszibirszki megye
Kistovi járásába. Ez a terület nem volt kiemelt kitelepítési terület, sőt inkább
az Omszki megyéből telepítettek kulákokat a Vaszjugánra, így egyrészt közel
volt a hajdani lakhelyükhöz, másrészt kicsi volt a lebukás lehetősége, ha
túljutottak a mocsáron. Télen ráadásul jól járható is volt a mocsár, hiszen
korábban az orosz kereskedők is ezeken az utakon jártak cserekörutakra a
Vaszjugän menti „osztjäkokhoz”.
A Tara felé vezető ösvényeket eleinte a tarai területen élő óhitű parasztok
kezdték használni, feltehetően az 1860-as évektől kezdve, majd az 1880¬
392 A helyi szóhasználatban a , nagy föld" (bolsaja zemlja — őonpmas 3emJia) a városi köz¬
pontokhoz közelebbi, az országos nagy közlekedési útvonalakba bekapcsolt területeket
jelenti.