A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA " 153
szokásban az, hogy az ajtót éjszakára bezárják. Csak akkor zárják be az aj¬
tót, ha az egész család elmegy otthonról hosszú időre halászni vagy cirbolyát
gyűjteni. Így csukják be az ajtót: betámasztják az ajtót kívülről egy bottal, és
bent hagynak a házban mindent, ami vagyonuk csak van. A rendetlenségük
miatt a ház körül, az utcán mindig találni szertehagyott kötelet, jármot,
baltát vagy valami mást - és ez mind meg is marad a maga helyén. Nemrég
azonban elkezdtek lakatokat vásárolni, és bezárni a lábaskamráikat. Ez azért
történt, mert a Tarai Kaini területről való parasztok, akikkel az osztjákok
kereskedelmi kapcsolatban vannak, elkezdtek különböző dolgokat ellopni
a kamráikból."?89
Az, hogy az „osztjäkok” -— az első években - a betelepítetteknél nagyobb lét¬
biztonságban éltek, komoly vonzerő volt a kitelepített asszonyok számára,
hogy , osztják" férfihoz menjenek férjhez. Még gyakoribb volt az, hogy a kite¬
lepítettek családjai a lányaikat , osztjákhoz" adták azért, hogy ezzel legalább
a lányuk megélhetését biztosítani tudják, illetve hogy a gyerekük révén ők
is kapcsolatba kerüljenek egy ilyen családdal, ezáltal számíthassanak segít¬
ségükre. , Ezeknek [az »osztjdkoknak«] mind orosz feleségtik volt. Tudod, a
szükség vitte őket arra, hogy osztjákhoz menjenek férjhez. "31 után, amikor
nehéz volt. Szenvedtek az éhségtől, éhen haltak sokan. Az osztják meg, egy
kicsit mindig... Húst ejt el, halat, főként halat ettek. Tó ugye rengeteg van."
A visszaemlékezések gyakran konkrétan utalnak arra, hogy ezek nyíltan
érdekházasságok voltak: , És a mieink, a kitelepítettek sokan mentek férjhez
osztjákhoz. Mert életben akartak maradni. Nem valami szerelem miatt,
hanem csak a túlélés miatt. Sokan voltak."
A vegyes házasságok gyakoriságában komoly szerepe lehetett annak a
szabályozásnak is, hogy 1939-től azok, akik a parancsnokság joghatálya
alá nem tartozó helyiekkel házasodtak össze, ugyancsak kikerültek annak
hatálya alól.99
Az , osztjákok" is gyakran említik a vegyes házasságokat, és kiemelik, hogy
az asszonyok ilyen esetekben maguk is gyakran megtanultak , osztjákul".?"!
Arra is gyakran utalnak, hogy eleinte a helyi adminisztráció nem támogatta
389 Krasznov 1877: 3.
390 Erről lásd kötetünkben a 103. oldalon.
391 Korábban is voltak már vegyes házasságok az , osztjákok" és a betelepült , szabad oroszok"
között, bár ezeket 1926-ban még nem tartotta tömegesnek Orlova (1926: 70]. Ugyanennek
a tanulmányának egy másik helyén azonban már így ír erről: , Letelepedtek az osztják
falvakban, nősülnek, de még inkább hozzámennek az osztjákokhoz. Igaz, egyelőre egyes
orosz asszonyok, beházasodva egy osztják családba, teljesen alávetik magukat a hatásának
(nyelv, szokás, gyereknevelés stb.)." (Uo. 81.)