Nappal dolgoztattak minket, közösségi munkákat végeztünk, építkez¬
tünk. Velünk együtt... Hogy azonnal hoztak-e élelmiszert is, arra már nem
emlékszem, ... de egész nyáron kizárólag liszttel etettek minket, rozslisztet
adtak nekünk, darát és sót, ezenkívül semmilyen élelmiszert nem adtak.
Csak ezt. És még ezt is normára adták. Emlékszem, hogy ha felnőttként
dolgoztál, akkor tizenhat kilogramm rozslisztet és körülbelül három vagy
négy kilogramm darát kaptál, és sót egy kicsit.?7
Nyáron így éltünk: nappal a közösségi munkákon dolgoztunk, esténként
pedig rendezkedtünk, építkeztünk, hogy valami hajlékunk legyen télire.
Emlékszem, mi mind... a nemzetiségünk szerint. . . mi a településen? mind
német nemzetiségűek voltunk, nálunk mind a hét család német volt, itt??
összesen körülbelül tizenkét család volt német, a többiek mind oroszok. És
akkor ott megalakult... öt... emlékszem öt család, ami huszonöt emberből
állt, összeálltak, és közösen kezdtek házat építeni télre.?$Ycsönd És építet¬
tünk: fa volt elég, de szerszám szinte senkinél semmi nem volt. Minden
valószínűség szerint minden családnál volt egy fejsze és egy fűrész, de más
semmi.?3! Mégis építkezni kellett. Mindenki úgy épített, ahogy tudott, és
ahogy sikerült. De éppen csak télre... télre építettük meg a lakást. De mivel
fedjük le? Nincs semmi, amivel lefedhetnénk! Nem volt már semmi. Hisz
idehoztak, kidobtak a parton, és nem volt semmi a fejszén és a fűrészen kívül,
amit sokan maguk hoztak magukkal, az állam pedig nem adott semmit.
Hát a tetőt — úgy rémlik nekem, bár nem is csak úgy rémlik, hanem biztos
— földből csináltuk. A földből vályogot csináltunk, és csináltunk egy olyan
tetőt, hogy lejtsen, hogy ha esetleg esne, lejtett valahogyan.?
No, megépítettük, két kemencét is állítottunk. Hiszen nyáron ugyan adtak
élelmiszert, de ezekből a dolgokból kellett volna valamit sütni is, legalább
valami lepényt, de se kemence, se semmi nem volt. Kellett valamit sütni,
valami lepényt vagy valami kenyeret. Valahonnan gyufa is lett, vagy hozták
nekünk, vagy valaki elhozta magával [otthonról]. Így hát tüzet raktunk, és
ezen a tűzön, a parázson kenyeret sütöttünk. Aki... lelfullad a hangja] ahogy
tudott, sütött magának a kemencében. És a lisztből, a lisztből tésztát csinál¬
tunk. Bogyók közül akkor elsősorban feketeáfonya volt, volt zelnicemeggy
—a zelnicére nem emlékszem pontosan, de lehet, hogy zelnice is volt —, volt
327 Egy család egy hónapra kapott ennyit, vagyis az akkor hattagú családjukra napi fél ki¬
logramm liszt és 10 dekagramm dara jutott.
328 Ahonnan kitelepítették őket.
329 Azon a településen, ahová telepítették őket.
330 Korábbi mondatai a nemzetiségekről arra utalnak, hogy a közös házakban nemzetiségek
szerint szétváltak: oroszok oroszokkal, németek csak németekkel laktak együtt.
331 Mint említettem, a kitelepítéseket emiatt a visszaemlékezésekben gyakran említik , egy
fűrész, egy balta kitelepítésnek", és ez a motívum rengeteg visszaemlékezésben felbukkan.
332 A kitelepítettek eleinte veremházakat építettek, amelyek a földbe voltak mélyítve. Ezek
jobban tartották a hőmérsékletet, és könnyebb volt ferde tetőt építeni rá. Az enyhén lejtő
tetőt földdel, gyeptéglákkal borították be, hogy az vezesse el a vizet.