Page 71 [71]
AZ ÉN FOLYÓM + 69
vezetését is rájuk bízzák; az előbbieket viszont egyáltalán nem tekintik
osztjákoknak. A vaszjugáni hantik számára tehát az osztják szó erősen et¬
nikus jellegű kategóriának tűnhet, bár ez valójában elsősorban az oroszok
kiszorulását jelenti a fogalomból, hiszen minden nyelvi különbség ellenére
a szölkupokat és az alekszandrovoi hantikat?™ is magába foglalja számukra
is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az osztják szónak a , Tomszk megye
északi részének őslakosai" értelmű használata sem teljesen pontos, hiszen
egyáltalán nem foglalja magában az itt ugyancsak előforduló evenkiket, helyi
szóhasználattal tunguzokat."" Vagyis úgy tűnik, egy korábbi történelmi pil¬
lanat életmódkategóriája lelsősorban a terület halászó és vadászó lakossága,
szemben a réntartó evenkikkel) rögzült a helyi őslakosok szóhasználatában,
amelynek újabban etnikus jelentéstartalmat is tulajdonítanak. Ez a kettősség
egyébként a többségi társadalom szóhasználatában is megfigyelhető, hiszen
életmód lerdő, alkohol) és etnikus (vér) markerek mentén határolják el ők is
maguktól az osztjákokat.?95
Legújabban kezd feltűnni a hanti elnevezés is a helyi szóhasználatban.
Ennek forrása egyértelműen a megye, de főleg a járás értelmiségi rétege, akik
azokat a vaszjugáni hantikat nevezik újabban hantinak, akiknek idealizál¬
ható, egzotizálható etnikus kultúrát tulajdonítanak. Ez a fogalomhasználat
tehát elsősorban kulturális indittatäsü, a (fesztivalizälödott) népi kultúra
fogalmára épül, ám vitathatatlanul összekapcsolódik az etnopolitikával is.
A helyi szóhasználatokat elemezve igencsak problematikusnak tűnik az,
hogy hogyan tekintsünk az emberek fenti neveken emlegetett csoportjait.
Szabad-e ténylegesen létező csoportként, közösségként leírni ezeket? Ez a
dilemma szorosan kapcsolódik az etnicitás irodalmának ahhoz a vitájához,
hogy mit is tekinthetünk valójában etnikus csoportnak, illetve nevezhetjük-e
az embereknek ezeket a halmazait ténylegesen csoportnak. Az egyik, a finn¬
ugrisztikában és a szovjet-orosz néprajzi irodalomban legelterjedtebb nézet
szerint az etnikus identitás mély, ősi kötődést jelent a csoporthoz, kultúrához.
Olyan objektivista, esszencialista elmélet ez, ami az etnikai identitás hátte¬
rében valós, konkrét dolgot gondol: az etnikus hovatartozás készen kapott
dolog, gyakorlatilag az ember születésekor elrendelődik, és élethosszig tart.
Egy másik felfogás szerint az etnicitás a teremtő képzelet eredménye, egy jól
behatárolható időpillanatra jellemző társadalmi konstrukció, ami főleg az elit
203 A vaszjugáni-vahinak nevezett csoport középső területén, az Obnak a Vaszjugán és a
Vah torkolata közé eső területen élők csoportja.
204 Számomra úgy tűnik, hogy a többségi társadalom szóhasználata ebben a kérdésben
egyáltalán nem konzekvens, hiszen számtalan esetben használták a fogalmat úgy, hogy
abból az derült ki, hogy az evenkiket is belesorolják az osztjákok kategóriájába, de legalább
ennyi esetben el is határolták őket tőlük.
205 Erről lásd kötetünkben a 233-238. oldalon.
206 Lásd pl.: Bromlej 1976; Gumiljov 1975; Shirokogorov 1923.