Page 247 [247]
OCR
Es A MEGAFON MEGSZÓLAL... ? 245 Zajszennyezés falun Kezdjük egy naplójegyzettel, ami a , terepmunka" napi rutinjába enged bepillantást! , Hulla fáradt vagyok megint, itt nem lehet aludni, magadnak lenni. Senki nincs tekintettel senkire és semmire. A reggel, itt az ideje ezt 15 rögzíteni, úgy kezdődik, hogy 5-kor felsír a hangszóró. Röviddel rá felkel a család, elkezdik seperni az udvart. Csörögnek, zörögnek, beszélgetnek. Legkésőbb 6-kor , csendben" bejön valamelyikük, és kiviszi elmosogatni az egyébként többnyire tiszta (mert este én mindig elmosom, ami marad, hogy a hangyák ne gyűljenek rá) poharakat, evőeszközöket. (8. kép) A bedagadt ajtó reccsenve nyllik, a femeszközök csörögnek, a viz csobog... Mire újra elaludnál, fordított irányban megismétlődik az egész. Most behozzák a tiszta edényeket — azért zajonganak. Kb. 15 perc múlva, mire ismét elaludnál, újból bejönnek. Behozzák a közben felforrt ivóvizet, kávénak, teának. Eddigre már legalább egyszer felbőg a motorbicikli is, SL megy el, K-ék érkeznek meg, az anyjától elválni nem akaró s ezért hangosan hisztiző S-sel. Ekkorra már nem bírod tovább, és bedagadt szemekkel, morcosan felkelsz. Háromnál többször, az egyre fokozódó zajban nem lehet elaludni, meg nincs 1s értelme. Legkésőbb 7.30 körül hozzák, újabb forduló zörgéssel, a reggelit: legtöbbször ragacsos rizst földimogyoróval és nwóc mám-mal.!5 Ekkorra, ha még nem keltél volna fel, már késő is: nincs hol átöltöznöd, mert járnak-kelnek az emberek, vége a , magánéletnek" a szúnyogháló alatt. Ha iskolaidő lenne, eddigre már a WC-re sem lehetne menni, mert az első gyermekek megérkeznek az iskolába, aminek a WC-jét használjuk, és persze kíváncsiak rá, hogy a nagy fehér ember hogyan tojik. H-val a múltkor épp azon derültünk, hogy elmenetelünk napját kiválóan időzítettük: ez az iskolanyitás napja, amire már napok óta dobbal, zászlófelvonással, csatazajjal készülnek. Amikorra leshetnének engem — már kereket is oldottunk! (IV. színes kép) Tehát valamikor 7 körül megadod magad a sorsnak, és felkóvályogsz. Aztán egész nap mint a holdkóros teszed a dolgod. Jön az ebédidő utáni csendes pihenő. Erre nagyon rászoktam az utóbbi időben. Vietnámibb lettem a vietnámiaknál. Ahogy vége az ebédnek, úgy lemegy a melegben, meg a kialvatlanságtól, a vérnyomásom, hogy dőlök is el. Csakhogy az alvás több okból is lehetetlen. 1) Egyrészt sok a légy, mindig rád szállnak, akármit csinálsz. Halálra csiklandoznak, kínoznak. 2) Másodszor olyan meleg van, hogy megfulladsz. Emiatt nem érdemes a szúnyoghálót sem kifeszíteni a legyek ellen. 3) Harmadszor, valakinek mindig dolgozhatnékja, zajonghatnékja van a konyha előtt, a vízcsap előtt. Ma, mire leküzdöttem volna az első két akadályt, épp AS-nek jutott eszébe hangos csörgéssel biciklit mosnia csendes pihenő alatt. (9. kép) "4 óra küszködés után szinte egyszerre keltünk 5 Sós, erjesztett hallé, a vietnámi konyha , szójaléje", nemzeti szimbóluma.
