OCR
KET VALASZTAS VIETNAMBAN ® 141 a beszámoló csak úgy árasztja magából a történelmi levegőt, megrázó vallomással erősítve meg — a szakirodalomból már megismert — félelemre és megtorlásra alapozott légkört. A rövid részletben többször is visszatér a választásokat kísérő erőszakhullám képe, a megtorlástól való rettegés: , elejétől fogva nagyon féltünk, amikor részt kellett vennünk rajta. Mi, brúk, mindentől féltünk, amikor odaértünk. — De mitől? — Azt mondták, ha a választás nem jól sikerül, megölnek minket!" Kicsivel később: , Most választani fogunk, de ha nem Jól fog sikerülni, ha elrontjuk, [...] ha rosszul választunk, [azt fogják gondolni, hogy] kommunisták vagyunk, és azonnal lelőnek bennünket! — Ki Jog lelőni benneteket? A kommunisták? — Nem, az amerikaiak. Aki nem jól választ, az lélekben a kommunistákhoz húz! Így beszéltek, érted? Úgyhogy féltünk, nagyon féltünk ettől a választástól." Ezeket a mondatokat hallva, az embernek nem tud nem eszébe jutni a Chapman által idézett észak-vietnámi történész statisztikája, aki szerint a , MY—Diém"-rendszer 1955 júliusa és 1956 februárja között közel 100000 embert ölt meg, illetve börtönzött be a kampányhoz kapcsolódóan! És mivel a jelzett időperiódus felöleli az 1954. március 4-i választást megelőző utolsó napokat is, nem kétséges, hogy a megfélemlítés ez utóbbinak is szerves része volt. A félelem tehát megalapozott volt, még akkor is, ha nem tudok rá példát, hogy a brúkon valóban megtorolták volna a , helytelen" szavazást. Az interjúból nyilvánvalóan kiviláglik a mindkét oldalról megnyilvánuló politikai kényszer, amelynek az erdőbeli faluból a választókörzetbe rendelt brúk ki voltak téve ( Meghagyták nekünk, hogy menjünk le a választásokra [Vung Khó-ba[ 7). Miközben a Diém-rezsim káderei minden erejükkel a szavazáson való részvételt és a szavazás módját sulykolták, a rezsimmel szemben álló , kommunista" erők épp az ellenkezőre buzdítottak: , ekkor már voltak kommunisták, méghozzá sokan! És ezen az oldalon [a kommunisták oldalán] azt mondták, hogy ne menjünk le, ne vegyünk részt a választáson. Vagy ha részt veszünk, érvénytelenül szavazzunk! Hát így volt." Mint a 20. század folyamán gyakorlatilag mindig, a brúk most is két tűz közé kerültek: Diém és a , kommunisták", amerikaiak és , laosziak", , északiak" és , déliek" mind-mind megpróbálták rábeszéléssel, fenyegetéssel vagy nyílt erőszakkal elérni, hogy akaratukat keresztül vigyék az ellenállásra képtelen brúkon. , Az amerikaiak oldalán beszéltek így. De a laosziak is ezt mondták." Meglepő módon mégis az interjú arra nézve nem szolgáltat bizonyítékot, hogy a részvétel kikényszerítésén túl a szavazás mikéntjére is próbáltak volna hatást gyakorolni: Khői Saráng legalábbis egyetlen szóval sem tett még csak célzást sem erre, sőt, hosszan részletezte, hogy , a járás vezetői egyre csak azt sulykolták belénk: vÍgy és így kell szavazni, értitek? Hat jelölt van, azt választjátok ki belőle, akit akartok, a többit ki kell hagyni. Egyedül rátok tartozik, hogy kit választotok, itt vannak ezek a papirok!«” Némileg provokatív kérdésemre ezt a kijelentést még egyszer megismételte, hasonló felhanggal: , Azt mondták, hogy vamelyikre szavazni akartok, azt rakjátok