Page 121 [121]
RÉGI-ÚJ IDEOLOGIAK, UJ KONTEXTUSOK * 119
— Mindannyian? És bármelyik oldalra? Ha megvan a ruha és az étel?
Ezt azért kérdem, mert a kommunisták mindig úgy beszélnek, hogy ,, mi sze¬
gények vagyunk, de lélekben (,,epénkben") kommunisták, és ti kövessetek
bennünket", de ti nem mondjátok, hogy ,, mi szeretjük/becsüljük/tiszteljük a
kommunistákat, a forradalmat vagy Hó apót", hanem mindig a ,, ruháról és
ételről" beszéltek!
— Igen, mi ilyenek vagyunk. Mi csak jóllakni meg ruházkodhni szeretnénk.
De ha valaki most azt mondja nekünk, hogy ez a mi házunk és ez a mi ha¬
zánk, hogy Vietnam a mi hazánk (is), akkor harcolunk mi is erőnk teljéből!
Érted?
— És ha holnap az amerikaiak azt mondják nektek, hogy ez a brúk országa,
akkor ti a vietnámiakkal is harcba szálltok, akár az életeteket is kockáztatva?
— Bizony, akár az életetünket is kockáztatva! Amikor az amerikaiak jöt¬
tek, az amerikaiak oldalán éltünk, és amikor a kommunista vietnámiak,
akik északra mentek, visszajöttek onnan, és [az amerikaiak] azt mondták,
hogy harcoljunk a kommunisták ellen, akkor elmentünk katonának hozzájuk
azonnal! Mi, brúk, mindannyian ilyenek vagyunk! Mikor milyen csapatok
(ling = "katonák ") jöttek ide, mindig azokkal harcoltunk együtt!
— Mikor melyik fél katonái jöttek ide, mindig azoknak az oldalán harcol¬
tatok?
— Mikor melyik ország/hatalom (nuóc) jött ide és volt szüksége katonára,
mindig oda mentünk el. Bármilyen ország is legyen az, egyrészt mert enni
kapunk, meg ruhát, másrészt mert nekünk mindegy, hogy milyen ország; mi,
brúk, nem akarunk házat, nem akarunk hazát...
IA beszélgetés néhány olyan brú személyre terelődik, akik kezdetben a Viet
Minh szövetségesei voltak, majd később francia katonák lettek.]
— Hogyan lesz valaki forradalmárból francia katona?
— Az úgy volt, hogy... ő akkor ment francia katonának, amikor a franciák
, Tegiment"-ben (trung doan) jöttek már.
— Az mi?
— Amikor a franciák már nagyon sokan jöttek ide, volt már erőd is, ál¬
landóan harcolni jártak, a nagy út mentén laktak, és akkor a franciáknak
katonákra volt szükségük. Egy tasseng-ből, egy xá-ból hat főt követeltek. Hát
ekkor mentek ők el katonának.
— De 6 [achuaih Bunlai] nem félt a régi elvtársaitól, nem félt attól, hogy a
cachmang [vietnami ,,Cach-mang” = ‘forradalom’, itt: a " gerillák" ] megha¬
ragszik rá, és aztán lelövi; hogy börtönbe vetik őt, a feleségét, az apját és az
anyját? Nem félt ettől? A cachmang nem mondta azt, hogy ő , csúnya", mert
elment francia katonának?
— Nem mondtak ők semmit!
— De miért nem?