jutalmaz teged.” Ezeket a szavakat minden ember feläll¬
va fogadta. Ezután hattyúhúst szolgáltak fel, a hattyú
különböző részeit különböző fogásokban, s ezt a fejede¬
lem ugyanúgy körbeküldte, mint a kenyeret, és ugyanezt
tette az italokkal is. A vacsora alatt kétszer váltott koro¬
nát és a felszolgálók háromszor öltöztek át — a cár nekik
is saját kezével adott ételt és italt, s ezt, azt mondják,
azzal a szándékkal tette, hogy alaposan ismerje a saját
udvartartását. S valóban, amikor a vacsora véget ért,
egyenként, név szerint hívatta maga elé nemeseit. Addig¬
ra már gyertyákat hoztak be, mert besötétedett, s már
egy óra eltelt az éjszakából, amikor az angolok a vacso¬
ráról a szállásukra mentek.
1555-ben Chancellor másodszor is erre a helyre utazott,
ezúttal Mária királynőtől" kapott levelekkel. Moszkvá¬
ban kapott lakást és ellátást, és hamarosan bebocsátást
nyert a cárhoz. Szőnyegekkel borított, nagy teremben
fogadták: belépésekor és köszöntésekor mindenki felállt,
egyedül a cár maradt ülve, de amikor a királynő nevét
felolvasták, még ő is felemelkedett. A vacsora során a cár
fedetlen fővel ült, koronája és drága fejfedője egy állvá¬
nyon volt mellette. Amikor Chancellor visszatért Angli¬
ába, a hajóján magával hozta Oszip Nyepeját, "5 Vologda
kormányzóját, akit az oroszok nagykövetnek küldtek.
Mikor azonban hajótörést szenvedtek a skóciai Pitsligo¬
öbölben, Chancellor jobban ügyelt a nagykövet életé¬
nek megmentésére, mint saját magára, és vízbe fulladt.
A hajót kifosztották, a rakomány nagy része a környék¬
beli emberek zsákmánya lett.