Seite 45 [45]
korú volt, Oleg gyámsága alatt maradt. Feleségül vette
egy pszkovi lakos lányát, Olgát, akitől Szvjatoszláv nevű
fia született, de ellenségei meggyilkolták, és a felesége,
Olga, Konstantinápolyba ment, ahol a Heléna nevet vet¬
te fel a keresztségben."
Szvjatoszláv" sok csatát vívott ellenségeivel, de végül
megölték, a koponyájából pedig egy kupát csináltak,
amelyre a következő mondatot metszették arany betűk¬
kel: , Máséra vadászott, de elveszítette a sajátját." A fiai
Jaropolk, Oleg és Vlagyimir voltak.
Vlagyimir" megölette a másik kettőt, és Oroszország
egyeduralkodója lett. Miután ez végbement, inkább a
keresztény vallás felé hajlott, elvette feleségül Annát,
Baszileiosz és Konsztantinosz bizánci császárok húgát, s
a 988. évben egész népével együtt megkeresztelkedett, és
a keresztségben a Vaszilij nevet kapta. Zónarasz? azon¬
ban minderről úgy tudósít, hogy Baszileiosz," a bizánci
császár már korábban küldött egy püspököt az oroszok¬
hoz. Ő, mivel a prédikációi hatástalanok voltak, és inkább
csodát vártak tőle, buzgó imádság után kezébe vette az
Evangéliumot, és a szemük láttára tűzbe dobta. Miután a
Szentírást nem emésztette el a tűz, az oroszok megtértek.
Vlagyimirnak tizenegy fia volt,” akik között fel¬
osztotta az orszagat. Boriszt és Glebet kegyes életiikert
szentté avatták, ünnepüket minden év novemberében
86 Olga (?—969) férje, Igor halálától (945) 960-ig fia, Szvjatoszláv ne¬
vében uralkodott. Az első orosz uralkodó, aki felvette a keresztséget,
az ortodox egyházban szentként tisztelik.
87 I. Szvjatoszláv (r. 945-972).
88 I. Vlagyimir (9582-1015) 988-ban felvette a keresztséget, és keresz¬
ténységre térítette a Kijevi Ruszt.
89 Ióannész Zónarasz (1070-1140) bizánci történetíró, fő műve az
"Eniroun Totopı@v (Epitome Historiarum) cimü vilägtörtenet.
90 II. Baszileiosz (9582-1025).
91 Az orosz forditasok ezt a szamot 12-re javitjak.
43
988.