Page 107 [107]
Az alkalmi költészetről
szabadítsuk azoktól az eseményektől, amelyekhez kötődnek?" A költészet történe¬
tét értelmezhetjük-e a költészet felvilágosodás kori emancipációs törekvései felé ható
vektorokkal? Matvejevié elemzése végül azért tűnik nehézkesnek, mert a 20. század
fogalmaival és 20. századi poétikai megfontolásokkal igyekszik az alkalmi költészet¬
hez gyakorlati úton közelíteni. Csakhogy a 20. századra a barokk — vagy akár fel¬
világosodás kori — poétikákban egy sok szempontból már , túlhaladott" és lesajnáló
legyintéssel elhessegetendő praxist látnak. Amikor Matvejevié a francia szóösszetétel
circonstance tagjának jelentése alapján igyekszik megragadni az alkalmi költészet tör¬
téneti beágyazottságon túli általános jellemzőit, akkor — a valamivel későbbi német
szakirodalom tükrében — egy meglehetősen nehezen hasznosítható hármas felosztást
javasol. Ráadásul ebből az is kiderül, hogy inkább a francia kifejezésből akarta leve¬
zetni a műfajt, és így óhatatlanul az általánosabb értelmű , alkalom" jelentésirányába
mozdult el az , esemény" helyett, ami sokkal kézzelfoghatóbban képes behatárolni az
alkalmi költészet mozgásterét. Az első kategóriába azokat a költeményeket sorolja,
amelyek különféle ceremóniákhoz kötődnek, és amelyek — mint fogalmaz — általában
véve közösségi, de néha magánjellegűek is lehetnek. A második kategóriát , /a poésie
de circonstance engagée” névvel illeti, amely valamilyen társadalmi, történelmi esemény
melletti eszmei elköteleződés nevében születik (ennek lehetne jó példája Petőfi Sán¬
dor Nemzeti dala). A harmadik kategóriába a magán- vagy személyes élet eseményeit
megéneklő költemények tartoznának (lásd lentebb a goethei Ertelemben).'” Ahogy
majd a későbbi elemzés tükrében is világossá szeretném tenni, ez a felosztás leg¬
főképp a kategóriahatárok képlékenysége miatt problémás — amit egyébként maga
Matvejevié is jelez —, hiszen a privát és a közösségi események között összemossa a
határokat. Ebben az értelemben például a házasság vagy a temetés közösségi, vagy
inkább magánjellegű esemény? Ha viszont a harmadik kategória teljesen személyes
jellegű és semmiféle közösségi esemény nem társul hozzá, akkor mi értelme van egy¬
általán ennek a kategóriának?" Ha ezt külön alkalmi vers kategóriának tekintenénk,
abból az is következik, hogy végül is minden vers alkalmi vers, és ez aztán fel is szá¬
molná az első két kategóriát.
Matvejevié után pár évvel Wulf Segebrecht monográfiája volt az, amelyik ténylege¬
sen kijelölte az alkalmi költészet kutatásának kereteit és máig tartó irányát. Olyan ins¬
piráló alapmű, amelynek fogalmi és módszertani eredményei megkerülhetetlenek.?°
Az alkalmi költészet meghatározásának kiindulópontjául vegyük Segebrecht
Gelegenheitsgedicht-definicidjat: ,Olyan vers, amelyet egy adott eseményre irnak, vagy
egy adott esemény váltja ki annak a megiräsät”.”' Segebrecht megpröbälja toväbb fi¬
nomítani a szó jelentését, ami a 19—20. századra egyre zavarosabbá válik, míg végül
18 Marvejevié 1967, 33-34.
9 Marvejevié 1969, 5-8.
SEGEBRECHT 1977.
„Ein für bzw. auf ein bestimmtes Ereignis geschriebenes oder aus einer bestimmten Veranlassung heraus entstandenes
Gedicht”. SEGEBRECHT 2007, 688.
105