Page 9 [9]
E
0SZ0
A könyv címe Filiczki egy Ihúri Györgynek írt költeményéből vett idézet, amelyben
szerényen szabadkozik, hogy ő ugyan nem érdemli meg sem a tudós, sem a költő
nagyrabecsülését, hiszen versőrlő malomkövét (versifica mola) forgatva finomliszt he¬
lyett csupán pelyvát és korpát őröl. Filiczkit természetesen nem kell komolyan ven¬
nünk. Szavak füstje, amelyre a humanista szerénységnek nyújtott égő áldozat kö¬
telezte a múzsák oltárán. A kései utókor viszont — ha foglalkozott volna legalább
annyira vele, hogy megtalálja ezt a versrészletet — szándékosan félreértve a szavakat,
a legteljesebb egyetértéséről biztosította volna költőnket: , olyanná lesz, mint a reggeli
felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint
a kéménynek füstje" (Hós 13,3). Modern irodalomtörténetünk Filiczki Jánost csu¬
pán fénytörésnek érzékelte Szenci Molnár Albert prizmáján keresztül. A 19. század
még elismerő szavakkal szólt poétánkról (lásd majd Szinnyei Józsefet és Szombathi
Jánost). A 20. század elején nem bukkan fel a neve a magyar irodalomtörténetben.
Bencédy József töri meg majd a csendet 1946-os, sajnos kéziratban maradt disszer¬
tációjával, de talán meg is bánta végül, hogy egyáltalán foglalkozott vele, mert nincs
túl jó véleménnyel költőnkről. Két évtized múlva Pirnát Antal annyit mond róla iro¬
dalomtörténetében, hogy Filiczki szerzeményei a tudós dilettantizmus színvonalán
állnak.! Érdekes megfogalmazás, amely a posztromantika esztétikaideáljából csíráz¬
hatott ki: formából jelest kapott, tartalomból elégtelent. Mintha azt mondaná Pirnát:
,írni ugyan jól tudott, de minek." (A , tudós" ezen fogalma mellett a könyv végén a
, dilettáns" fogalmára is vissza szeretnék majd térni.) Újabb két évtizeddel később
Borzsák István lemondóan jegyzi meg Ábel Jenő jegyzetei kapcsán Filiczki vatikáni
kéziratáról, hogy éppenséggel , ezáltal sem válik különb költővé, mint amilyennek is¬
1 Spendt 1965, 31.