Page 215 [215]
A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG EGYETLEN URÁLI NYELVE: A MAGYAR
alkották. Ezeket az átszövődött nyelveket — Kloss nyomán — Ausbau nyelvekként
tarthatjuk számon a kelet-közép-európai nyelvi térségben, az ezekhez nem so¬
rolható, jól körülhatárolhatárolható, de kívülálló nyelveket pedig az Abstandként
— ilyen a magyar és a román nyelv.
A korpusztervezés első szakasza, amelyik egy normatív változat kidolgozásá¬
val zárul, egyes nyelvek esetében (cseh, szlovén) már a 16. században, a reformá¬
ció korában megvalósult, de még messze volt a maitól, sokszor és sokat változott
A , modern nyelvek", ahogy több nyelv is nevezi a ma használt sztenderdet, a 19.
század közepén érték el a teljes kidolgozottságot. A nyelvtudomány fejlődése
megteremtette a mai felfogásunk szerinti, kodifikált sztenderd létrejöttének
elméleti feltételeit, agyakorlati mintát pedig a többi európai nyelv, mindenekelőtt
a német és a francia korpusztervezése szolgáltatta. Sok esetben utaltunk a sze¬
mélyi kapcsolatok fontosságára is, így például a Bécsben dolgozó szlovén tudós,
Jernej Kopitar kulcsszerepére, aki a hivatalának köszönhetően sokat tett a szláv
összefogásért, a pánszláv eszmék személyi feltételeinek megteremtéséért, vagy
a magyarul is kiválóan tudó, Pesten tanult szlovák, román, horvát, ruszin hungarus
értelmiség együttműködésére, a kelet-közép-európai, hagyományosan többnyel¬
vű nyelvi térség formálásában betöltött szerepére és felelősségére.
Az együttműködés, a különböző anyanyelvű értelmiségiek ismeretsége és
barátsága révén a belső nyelvtervezés folyamata során mindenütt hasonló fel¬
adatokat ellátó anyanyelvű intézmények jöttek létre: tudós társaságok, akadémi¬
ák alakultak, napilapok és szépirodalmi folyóiratok, almanachok jelentek meg,
és a 19. század során fokozatosan bevezették az elemi és középiskolákban az
anyanyelvi órákat is. Emellett a felsőfokú oktatásban is óvatosan, a latint és a
németet is meghagyva pozíciójukban, helyet adtak az anyanyelvű képzésnek is,
ami kezdetben csak nyelvórák formájában valósult meg. Ezzel megteremtődött
a megalkotott sztenderd változat elterjesztésének a lehetősége, de éppen ez az a
pont, ahol a régió nyelvei szembekerültek egymással. Nem volt meg minden
esetben a lehetőség arra, hogy a nagyobb birodalmakba, főként a soknemzetisé¬
gű Habsburg Birodalomba tagolódott nemzetek tovább lépjenek a saját státus¬
tervezésük területén, noha a nemzeti ideológiai háttér egyre erősebb motivációt
jelentett. A magyaroknak sikerült elérniük, hogy a nyelv a Magyar Királyság
területén 1844-ben hivatalos legyen — ez azonban nemcsak azzal járt, hogy a
közigazgatásban, törvénykezésben, oktatásban bevezették a magyarnyelvűséget,
hanem azzal is, hogy szembekerültek egy korábbi gyakorlattal. Már nem voltak
egyenrangúak a korábban csak a latinnak és a német hivatalos használatának
alárendelt nyelvek, hiszen az egyiknek sikerült kiemelkednie. A nyelvtervezés
folyamata nemcsak a mindenkori szűkebb tervezői körök gondolkodását befolyá¬
solja, hanem az elterjesztés folyamatának eredményeként idővel a nyelvközösség
s 213 "